Nagy győzelem a Balaton-parti rangadón, karnyújtásnyira a Tatabánya bronzérme

Ahogy az várható volt, a két csapat rivalizálása mit sem vesztett lendületéből az elmúlt évek során. Most is remek hangulat uralkodott a lelátón, elsősorban a szépszámú Bányász-drukkernek köszönhetően. A tatabányai szurkolók hazai „pályát” teremtve segítették győzelemre a Kék Tigriseket.

Mindkét együttest sérülések tizedelték a meglehetősen túlfűtött hangulatban kezdődő rangadón. A két gárda az első harminc percben szinte végig fej-fej mellett haladt. A lelátóról úgy tűnt, hogy a hazaiak védekezése olykor a durvaság határát súrolja, ám ahhoz, hogy így alakuljanak a dolgok a pályán, a halvány játékvezetői teljesítmény is hozzájárult.

Mégis a vendégek nyugodtak meg hamarabb, különösen, hogy Nagy Benedek váltotta Székelyt a kapuban. Bár ehhez a megnyugváshoz a bírok vajmi „támogatást” nyújtottak. Legalább három-négy olyan ítéletük is akadt az első játékrészben, amellyel egyértelműen a Kék Tigriseket sújtották.
A szünet után sem váltott át a meccs „rohanósra”. Miközben, a második félidő derekán – először a találkozó folyamán – hatgólos előnyre tett szert a Tombor-legénység, amely egyébként fegyelmezetten és koncentráltan kézilabdázott a mérkőzés nagy részében. Aztán a hajrához közeledve, hat-nyolc perc alatt úgy tűnt, kifogyott az üzemanyag a Tatabányából, mert a házigazdák két gólra faragták a hátrányukat. De a vendégek szakvezetője ismét húzott egy jót. Visszacserélte a kapuba Székelyt, aki a végén négy lövésből négyet hárított, és ezzel stabilizálta a Bányász vezetését, amely már kitartott az összecsapás lefújásáig.

Sibalin Jakab, a Tatabánya edzője: – Tudtuk, hogy nagyon nehéz mérkőzés vár ránk, de megnyertük a rangadót. A tét sem volt kicsi, de győzelmünk után fogalmazhatok úgy, hogy karnyújtásnyira kerültünk a bajnoki bronzéremtől.