Feltárja a tudat mélységét a Szabad-ötletek jegyzéke

Egy korábbi, 2010-es ünnepélyes, mutatós kiadás után most a Pocket-könyvautomák kínálatában is megtalálhatjuk ezt a művet. Ez a mostani verzió ugyancsak különleges, hiszen – miként a korábbi kiadáshoz Vadai István irodalomtörténész írt tanulmányt és Felvidéki András rajzolt szuggesztív illusztrációkat a kötetbe – ezúttal az eredeti füzetek reprint változata bizonyos oldalai díszítik a zsebkönyv formátumot. 

Ezen felül plusz adalék, hogy a könyvhöz Jordán Tamás színművész, a Szabad-ötletek jegyzéke hosszú évek tartó előadások színésze írt előszót. A Szabad-ötletek jegyzékének mindent felülmúló története van. József Attila feljegyzései a Gyömrői Edit pszichiáter javaslatára tett szabad asszociációs terápiához kapcsolódóan készültek el, ahogy az irodalomtörténet-tudomány kutatói szerint volt: a költő beült a Japán Kávéházba és két nap alatt teleírt két füzetet a fent megadott módszer alapján. 

József Attila ekkor nem verset vagy prózát írt, hanem egész egyszerűen önmaga tudatalattija szabadon száguldó gondolatainak amolyan „traffipax” fotóit készítette le, s vetette papírra, írásában nem egy helyen durván obszcén, közönséges és felkavaró szavakkal, mondatokkal tarkítva azt. 

Ennek ecsetelésére idézzük az Országos Széchenyi Könyvtár ide vonatkozó figyelmeztetését: „A Szabad-ötletek jegyzékének kiadása a magyar irodalom egyik legvitatottabb kérdése, mely sokak véleménye szerint soha nem szabadott volna, hogy a közönség elé kerüljön. Egy ember világának azon mélységeit tárja fel, melyek talán jobb, ha sosem kerülnek napvilágra. Mások azonban azt vallják, hogy a szöveg hozzásegít a versek értelmezéshez, és ilyen szempontból lényeges dokumentuma az életműnek. Mivel a Szabad-ötletek jegyzéke helyenként rendkívül felkavaró, és fenn áll a lehetősége, hogy olvasás után jelentősen változhat a költőről kialakult kép, kötelességünknek éreztük, hogy erről előre figyelmeztessük az olvasót, attól függetlenül, hogy a teljesség igénye miatt jelen kiadásba is bekerült az írás.”