A „magyar Bob Dylan” emlékére tartanak fesztivált Esztergomban

2010 után a részben esztergomi zenészekből álló Nyomkeresők formációban Dinnyés József éveken át volt zenésztársa Tóth Tamásnak, az esztergomi Tűzkerék xT basszusgitárosának, akivel baráti kapcsolatban is voltak. A fesztivál helyszíne sem véletlen, hiszen a TxT muzsikusa ott, a Féja Géza Közösségi Házban igazgató, így a kétnapos, ingyenes rendezvény autentikus helyre kerül, ahol maga Dinnyés többször is fellépett.

A két nap folyamán Suhajda Attila, a GGyIK kórus, a Szép zenekar, a Capito Gitárklub, továbbá a Garam Dani és Barátai, az Ikrek, a Jenei-Kolbe Duó, a Kéttamás és a Déridő lép majd fel. A fesztivál nevét, a különleges szót, a „daltulajdonos”-t, Dinnyés József, az egykor „magyar Bob Dylan-­nek” hívott gitáros-énekes, dalszerző alkotta meg, hogy ezzel is egyfajta különállását jelezze a műfaj szereplőitől. Az 1948-ban született és 2021-ben elhunyt muzsikusnak több alkotói korszaka is volt.

Az 1960-as években az indulásnak számító szegedi Angyalok zenekarban való szereplés után országos hírnevet szerzett, amikor egy úgynevezett pol-beat fesztiválon második helyezést ért el. A 70-es években már kislemezt adhatott ki, illetve eltávolodva az egy szál gitár-szájharmonika-ének „felállásban” vitt Bob Dylan-vonaltól a versmegzenésítések irányába fordult. A netlexikonban kitérnek arra a ma már talán érthetetlen helyzetre, melyben a Kommunista Ifjúsági Szervezet nyári táboraiban fiatalok előtt rendszeren fellépő Dinnyés József mégsem kapott önálló lemezkiadási lehetőséget az akkor állami monopóliumként működő Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól.

Ebbe bizonyára az is belejátszott, hogy Dinnyés a fent említett helyszínek ellenére nem egészen az akkor hivatalos politikai vezetés ízlésének megfelelően állította össze műsorait. A háttérbe szorítottság új utak keresésére ösztönözte, így került közeli kapcsolatba az eszperantó műnyelvvel, melyen megszólalva 1988-ban megzenésített verseket tartalmazó albumot adhatott ki.

Dinnyés a rendszerváltás után pótolhatta be a pártállami időkben kimaradt produkcióinak publikálását, amikor is az Aranyalmás Kiadó egymás után jelentette meg az évtizedek során meg nem jelent szerzeményeit. Élete utolsó szaka­száról a netlexikon így ír: „Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek.”