Az esztergomi fotós a természet parányi lényeit is naggyá teszi

Kaszás Norbert testvéréhez, a szintén fotóművész Gergőhöz hasonlóan gyermekkora óta rajong a fényképezésért. 2004-ben vásárolta meg az első gépét, mellyel kezdetben embereket, épületeket, valamint az erdők és mezők parányi élőlényeit örökítette meg.

– A fotóim döntő többsége a természetben készült, azon túl pedig az egy méteren belüli makrótémára fókuszálok, hiszen leginkább a növények és rovarok keltik fel az érdeklődésem – mondta.

A fotóművész kimondottan hajnalban szeret fotótúrára menni, mert akkor a rovarok többsége még alszik, így könnyebb megközelíteni őket, továbbá a nyári hónapokban a napfelkelték fényei különleges színvilágot varázsolnak a képeknek. Arra is törekszik, hogy művészi szemszögből örökítse meg a látottakat.

Kaszás Norbert elmondta, hogy tizenegy évvel ezelőtt kapott feleségétől egy, az év természetfotóit tartalmazó könyvet. Az oldalak lapozgatása közben határozta el, hogy elindul ezen a fotópályázaton, bízva abban, hogy ő is sikereket érhet el.

– A következő évben meg is nyertem a pályázat egyik kategóriáját, azóta pedig minden évben szerencsét próbálok. Öt éve már nemzetközi szinten is megmérettetem magam. Eddig 58 pályázaton voltam eredményes, melyből 27 nemzetközi – tette hozzá.

Többször is szép eredményekkel zárta a megyei fotópályázatot, valamint a magyarországi Év Természetfotósa pályázatot. Tavaly ősszel az Év Természetfotósa világpályázaton végzett első helyen az egyéb állatok kategóriában. Nem is sejtette, hogy 18 ezer fénykép közül az ő, Aranyeső című fotója is bekerülhet a legjobb ötvenbe.

Lakóhelye közelében fényképez

Kaszás Norbert testvéréhez hasonlóan tavaly szerezte meg a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (FIAP) fotóművészeti diplomáját (AFIAP), de nem éri be ennyivel, hiszen a kiváló művész szintet is szeretné elérni. Utóbbi célja elérésében is jó úton jár, hiszen a feltételek felét már teljesítette. Megjegyezte, hogy folyamatosan figyeli a nemzetközi pályázati lehetőségeket, hiszen húsz különböző országban kell eredményt elérnie. Indult korábban argentin versenyen, nyert már meg belgiumi, örményországi pályázatot is, sőt Görögországban is szép sikereket ért el. Érdekesség, hogy képeinek kilencvenöt százalékát lakóhelye tíz kilométeres körzetében készítette. A Strázsa-hegyen például lepkéket, míg a pilismaróti pataknál szitakötőket örökített meg. Mivel parányi élőlényeket keres, ezért nem kell hatalmas távolságokat megtennie, a jó kompozícióra pedig mindig gondosan odafigyel. Ha szükséges, akkor hosszú időt tölt el egy helyben, várva a legmegfelelőbb pillanatra.