Mága Zoltán hegedűművész is felfigyelhet a bokodi garázsvásárra

– A garázsvásárnál sokkal korábban kezdődött a történetem – kezdi mesélni portálunknak Erika. Azt mondja, sok-sok traumán átesett már, amikből rendre felállt.

Dadusként dolgozhatott egy óvodában, aztán az oroszlányi membrángyártó cégnél kapott állást. Közben diagnosztizálták nála a méhnyakrákot, és más nőgyógyászati tumor is kiújult a szervezetében. Nyolc évvel ezelőtt egy elektronikai zárlat miatt kigyulladt a tóparti háza Bokodon. Új életet kellett kezdenie, otthont teremtenie az alapoktól.

Gyermeke alig volt néhány éves, amikor magára maradt, onnantól egyedül nevelte fiát. Úgy tartja, ezek a megtapasztalások is kellettek ahhoz, hogy hiteles erőt képviseljen a garázsvásárhoz igyekvő vevők szemében.

– mondja Erika, aki az otthonánál alakította ki a munkahelyét. Többnyire azokat a holmikat kínálja, amiket a felmenőktől örökölt, és azokat is, amiktől már szívesen megválna. Úgy fogalmaz, szeretné, ha olyan helyre kerülnének a sok esetben míves és koros darabok, ahol legalább olyan nagy becsben lehetnek, mint annak idején nála.

Beszélgetésünk más irányt vesz. Hódi Erika állítja, hogy a kereskedelem egyben pszichológia is. Szerinte előfordul, hogy egy-két jó szóért keresik fel őt a környékbeliek, nem pusztán a vásárlás céljából.

– Egy szegény sorban élő család jött el hozzám. Láttam, hogy a kislány le sem tudja venni a szemét az egyik lila ruhás babáról. Tiltakozott, hogy nincs pénze megvenni, mégis neki adtam – emlékszik vissza Erika.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az eladó ott segít, ahol csak tud. Azt mondja, többen SMS-üzenetben vagy a Facebookon adják le a „rendelést”, amit ha tud, ő azonnal teljesít is. A közelmúltban például egy bontatlan kávéfőzőt adott el így helyben, de zsírosbödön is talált már gazdára.

Erika a legnagyobb becsben azt a hegedűt tartja, ami már 100 éves, és amit az Osztrák-Magyar Monarchia utáni években gyártottak. Keresi a megfelelő tulajdonost.

– zárja szavait az aranyszívű garázsvásáros.