A kommunizmus nyomai: bemutatták A szabadság olimpikonját

Telt házas érdeklődés volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett program. Az emlékezést Takács Károly, az Oroszlányi Bányász Klub Alapítvány kuratóriumának elnöke és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő beszéde nyitott meg.

– A kommunizmus bűneit tagadók egyben közös jövőnkre is nemet mondanak – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő a Bányász klub vasárnapi programján. Szerinte semmi sem pusztítja jobban az emberi lelket az igazság hiányánál. A hazugság légkörében nem lehet különbséget tenni a lényeges és a lényegtelen között. 

 – emelte ki beszédében az országgyűlési képviselő és azt is, hogy a kommunizmus a földkerekség egyik legembertelenebb rendszere volt.

Ezután vetítették Forgács József dokumentumfilmjét, A szabadság olimpikonját. A premieren két főszereplője, Hanzlik János és Mária is megtisztelte jelenlétével az estet. Édesapjuk emléke előtt tisztelegtek, mikor meséltek a filmben gyerekkorról, a szülők történetéről és a kommunista rendszer elvárásairól. Mint mondták, édesapjuk, Hanzlik János egyetlen álmot kergetett: szép virágzó gazdaságot szeretett volna, anélkül, hogy belépett volna a Termelőszövetkezetbe (Tsz).

Kommunizmus és Oroszlány egyik legendája

A szabadság olimpikonja című film egyik kulcsjelenete a medvebirkózás, ami a tatabányai Pozsgay Gyula grafikai jelentei és kiváló illusztrációi nélkül nem jöhetett volna létre. Legendás ember és legendás történet elevenedik meg: vándorcirkusz érkezett Oroszlányba. Felröppent a hír, hogy Hanzlik birkózni fog a medvével. Láncon és szájkosárban jött a táncterembe a négylábú jószág, akit János a hóna alatt megfogott és egymás után többször a földre dobott. Ezután a cirkuszos 600 pengőben (egy tehén árában) fogadott Jánossal, hogy másnap délelőtt megismétli a produkciót, végül hajnalban megijedt és kereket oldott. Azóta híre ment a történetnek. 

Miként annak is, hogy János visszahívták a katonaságba, két héttel fia születése után. Akkor megígérte első szülöttjének, hogy testvére születésnapjára tűzön-vízen át, de hazajön. Vesztére, bombatölcsérbe zuhant, majd halálhírét vitték a családnak. Elteltek napok, hetek és hónapok. 1945-ben Környe felől közeledett. Mint kiderült, János több hónapot töltött hadifogságban, ahonnan megszökött és három hónap bolyongás után Kolozsvárott vonatra szállt. Ezalatt gyökereken élt, 95 kilogrammról 43-ra fogyott. Családja alig ismerte fel, de a viszontlátás öröme hamar átsegítette őt a nehéz időkön.

Végül Forgács József, a film készítője beszélgetett a 80. évében járó mesteredzővel, nemzetközi bíró sportolóval, Hanzlik Jánossal. A szerző korábbi filmje, A piros ruhás lány főszereplője volt János testvére, Marika. Elhangzott, hogy mindkét film megtekinthető majd március 22-én, a szomszédos Környén. Az oroszlányi Hanzlik család történetéről könyv is készült, amit ajándékba kapott Forgács József a rendezvény zárásaként.