2024.02.23. 14:09
Kapcsolat van évszázadok óta a királyok és a királynék városa között
Minden mindennel összefügg, ezer szállal kötődik egymáshoz a királyok és a királynék városa. Közös a múlt és a jelen, minden bizonnyal a jövőben is erős kapcsolat lesz a települések között.
A Múzeumi esték programsorozat keretében Pátkai Ádám Sándor régész „A királynék és a királyok városa” címmel tartott előadást az MNM Esztergomi Vármúzeumában, melyen a középkor időszakát alapul véve vizsgálta Esztergom és Veszprém viszonyát. Hamar megtudtuk, hogy erős kapcsolat van a két település között.
Fotó: W.P. / Forrás: 24 Óra
Az előadó említette: kevés alapítólevél és írott forrás maradt fent a magyar katolikus egyház szervezetével kapcsolatban, így nem tudhatjuk pontosan, hogy a veszprémi püspökséget vagy az esztergomi érsekséget alapították-e hamarabb. Az viszont tény, hogy a veszprémi egyházmegye konkrétan Esztergom határáig ért, sőt utóbbi városban lévő egy-két plébánia egykor a veszprémi püspök fennhatósága alatt állt. Az esztergomi központú egyházmegye alapvetően a Felvidéket foglalta magában.
Különleges kapcsolat fűzte a királynékat Veszprémhez
Pátkai Ádám Sándor – aki a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze – mesélt arról is, hogyan lett Veszprém a „királynék városa”. Felidézte, hogy a középkori szokásjog értelmében mindenkori uralkodót az esztergomi érseknek a Szent Koronával Székesfehérváron kellett megkoronáznia. A régész szerint ellenben a királynét a veszprémi püspök koronázta meg, sőt az egyházmegye vezetője szimbolikusan a királyné kancellárja, illetve udvari tisztviselő is volt a középkorban. Így érthető a királyné és a város közötti erős kapcsolat. Hozzátette: Veszprém nem tartozott az uralkodói központok közé, inkább jogi vagy szellemi értelemben kapcsolódott a Magyar Királyság legfontosabb városaihoz.
Az előadó igyekezett a történelem mellett több szempontból is összehasonlítani Veszprémet és Esztergomot, hisz többrétegű kapcsolat van a két város között. Topográfiai sajátosságok alapján is van közöttük párhuzam, az előbbi a Bakony, a másik a Pilis közelében található, melyek akkoriban uralkodói magánbirtokok voltak. Veszprémnél a Séd-patak alakított ki évmilliók során rendkívül tagolt felszínt, Esztergomnál pedig a Duna felszínformáló munkája jelentős. Külön érdekesség, hogy mindkét településen a várhegy nem klasszikus értelemben vett hegy: Veszprémben egy 40 méter magas dolomit szikla emelkedik ki a Séd-völgyéből, míg Esztergomnál a Duna mentén emelkedik a várhegy, ami egy domb.
Becket-kultusz
Az MNM Balassa Bálint Múzeumának rendezvényén Pátkai Ádám Sándor azt is fejtegette, hogy vajon milyen okból választhatta Vajk a keresztségben István nevét. Említette, hogy a németországi Passau rendelkezik Szent István protomártír tiszteletére szentelt templommal, majd a térítés nyomán hazánkba is eljutott a vértanú tisztelete, több templom is viseli a nevét. Megjegyezte, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a névválasztás és a szentek tisztelete közötti lehetséges kapcsolatot sem. A régész szerint Becket Szent Tamás, Canterbury érseke is összeköti Esztergomot és Veszprémet, hiszen mindkét városban megjelenik Anglia egykori prímásának kultusza. T. Kocsis Anita régész, az MNM Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője a program végén ismertette, hogy Múzeumi esték keretében márciusban az 1848-as forradalom esztergomi eseményei lesznek fókuszban.
Szó volt többek között arról is, hogy a középkor időszakában a Duna-parti városban bizonyítottan jogi különbségek is voltak az egyes településrészek között. Pátkai Ádám Sándor arra is kitért, hogy Esztergomban volt várfal, Veszprémben viszont nem, ugyanakkor templomok, egyházi épületek szempontjából is felfedezhetünk különbözőségeket.
Véleménye szerint további párhuzamokat is lehetne vonni történelem vonatkozásában a királyok és a királynék városai között, amennyiben az idők folyamán fennmaradtak volna egykori fontos intézmények is. Példaként említette az egykori veszprémi főiskolát, melyet egyébként a 13. században a párizsi egyetemmel állítottak párhuzamba.
