Séta a lombos fák árnyékában

Vármegyénk mezőgazdasági területeit előszeretettel műtrágyázzák, az aszállyal relatíve szerencsénk volt, Tatabányán pedig temérdek fa árnyékában sétálgathatunk – egyebek mellett ez is kiderül a januárban nyilvánosságra hozott Környezeti helyzetkép című KSH-kiadványból, mely az agrárium szempontjából vizsgálja a 2022-es évet.

Várvizi Tamás

Tatabányán nagy területet borít zöldfelület

Forrás: 24 Óra

Fotó: Viszló Balázs

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) földhasználati statisztikája alapján 2022-ben Magyarország területének 55 százaléka, vagyis 5 millió 81 ezer hektár volt mezőgazdasági terület, ennek több mint nyolctizede, vagyis 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként, 15 százaléka (771 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök pedig együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították. Az elmúlt tíz évben a mezőgazdasági területen belül a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak aránya kismértékben változott, ami a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy feltört gyepterületekkel magyarázható.

Az országos adatok jelentős regionális különbségeket rejtenek. A mezőgazdasági terület teljes területen belüli aránya a két alföldi régióban a legmagasabb: a 2022. évi adatok szerint itt található az ország szántó- és gyepterületeinek csaknem fele. Komárom-Esztergom vármegyében 50,7 százalék a mezőgazdasági terület aránya, ezzel az öt kategóriából a középsőben (lényegében a második és a harmadik határán) helyezkedik el.
A kiadvány vizsgálta azt is, hogy a mezőgazdasági területek mekkora része van műtrágyával kezelve. A műtrágyák helytelen vagy szakszerűtlen használata olyan környezeti problémákat okozhat, mint például a talajok savanyodása, vagy a felszín alatti vizek nitrátosodása, ezért lehetőség szerint kerülni kell a szükségesnél több nitrogénműtrágya talajba jutását.

Lombos fák között
A kiadvány górcső alá vette azt is, hogy mekkora az önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületek aránya a vármegyeszékhelyeken. E tekintetben Pécs végzett az élen 6,5 százalékkal, Tatabánya az ötödik, 1,9-cel. A dokumentum a lombkorona-lefedettséget is vizsgálta a vármegyeszékhelyeken, vagyis leegyszerűsítve azt, hogy mekkora a fával borított terület aránya a városon belül. Magyarország vármegyeszékhelyei közül Miskolc, Tatabánya és Pécs mutatja a legmagasabb értéket a települések lombkorona-lefedettségét illetően. Vármegyénkben 53 négyzetkilométernyi a lombkorona-lefedettség, ez a város területének 58 százalékát jelenti. A fával legkevésbé borított települések között van Nyíregyháza, Szolnok, Szeged, Békéscsaba és Székesfehérvár. A főváros területének 26,0 százalékát borítja lombkorona, ez 136,8 négyzetkilométernyi területet jelent. Budapesten kívül még Miskolc és Debrecen esetében számolhatunk több mint 100 négyzetkilométernyi, lombkoronával borított területtel. Érdemes megjegyezni, hogy a kiadványban 2018-as adatok kaptak helyet e témában.

Magyarországon az elmúlt tíz évből csak háromban volt 3 millió hektár alatt a műtrágyázott mezőgazdasági területek nagysága. 2022-ben az összes mezőgazdasági terület 64 százalékára (3,2 millió hektár) juttattak műtrágyát, 2,9 százalékkal kisebb területre az előző évinél.

A mezőgazdasági területük arányához viszonyított legnagyobb műtrágyázott területtel 2022-ben a dunántúli vármegyék rendelkeztek: Tolnában volt ez az arány a legnagyobb (86 százalék), megelőzve Fejér (80) és Somogy vármegyét (79), míg a legkisebb arányt Nógrád vármegyében (37) mérték. Komárom-Esztergomban szintén viszonylag magas, 67 százalékos volt ez az arány.

A dokumentum kitér az agrárium egyik legnagyobb csapására, az aszályra is. Magyarországon 2000 és 2022 között az aszállyal érintett területek aránya számos esetben jelentősen meghaladta az 50 százalékot. Kiemelkedően aszályos év volt 2000, 2003, 2007, 2012, 2013, 2015, 2021 és 2022 is. Ennek hátterében a rendkívüli hőség, a csapadékhiány, illetve a kettő együttes előfordulása áll.

Az aszállyal érintett területek nagyságának meghatározása az úgynevezett aszályindex segítségével történik. Aszálymentesség, enyhe aszály 2022-ben csupán az ország nyugati részét jellemezte. Bár vármegyénk is megszenvedte a hőhullámokat, aránylag szerencsés helyzetben voltunk más térségekhez képest, ugyanis a mérsékelt aszály kategóriájába tartozott (a legenyhébb az enyhe aszály, majd a mérsékelt, ami fölött a közepes, az erős és a rendkívüli aszály áll).