Eddig tizennyolcan vehették át az egyedi tűzzománc alkotást

2020 szeptemberében indult el Hartyán Csaba ötlete alapján és több hónapnyi szervező munkájának köszönhetően a Bányászkör Instant Túramozgalom, mely azóta fogalommá vált a természetjárók körében. A térségben élők mellett az ország távolabbi szegleteiben, valamint Szlovákiában élő kalandorok, sportolók is előszeretettel járják be a különböző útvonalakat.

A mozgalom a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) égisze alatt működik és nevéből adódóan arra hivatott, hogy az érdeklődők bakancsaik koptatása közben megismerjék a Dorogi-szénmedence bányászatának történelmét és felkereshessék a nehézipari ágazathoz köthető tárgyi emlékeket és a térség természeti értékeit. Ellenben nem a felkapott turistautakon, hanem zömmel kisebb erdei ösvényeken haladnak a nyomvonalak, ezáltal meghagyják a felfedezés élményét is a túrázóknak.

Hartyán Csabától megtudtuk, hogy az elmúlt egy év egyik legnagyobb újítása volt a Szent Borbála-kör, mely több szempontból is különleges. Egyrészt szigorú szintidővel rendelkezik, melynek értelmében 21 óra áll a túrázók, illetve 12 óra a futók rendelkezésére, vagyis ennyi idő alatt kell teljesíteni a 87 kilométeres távot, mely egyébként a Dorogi-szénmedence szinte összes települését érinti. Másrészt, akik sikerrel veszik az akadályokat, azok Végh Éva dorogi képzőművész limitált kiadású, sorszámozott, Szent Borbálát ábrázoló tűzzománc képével gazdagodhatnak.

– Nagyon örülünk, hogy a Bányászkör népszerűsége töretlen. A harmadik évben is szokásos, mintegy ezer teljesített túra került fel az adatbázisba. Sok visszatérővel, de új túrázókkal is szoktunk találkozni. Emellett az idei év újdonsága, hogy elindult bányászattörténeti blogsorozatunk, mely a banyaszkor.blog.hu oldalon érhető el – tette hozzá a mozgalom atyja.

Utóbbiak kapcsán megtudtuk, hogy az első néhány földtani témával, forrásokkal és bányaveszélyekkel foglalkozó alapozó fejezet után Hartyán Csaba ABC-sorrendben kezdte feldolgozni a Dorogi-szénmedence településeinek bányászatát. Sokan nem tudják, de például a blogsorozat azt is bemutatja, hogy Bajnán is volt bányászati tevékenység.

– Ugyan a Bányászkör honlapján is szerepelnek ismertető szövegek, de a térség bányászatához köthető alapművek, dokumentumok tanulmányozása révén olyan gazdag és sokrétű információra tettem szert, melyeket nem lehet ebben a klasszikus formában közzétenni. Úgy gondoltam, hogy a mai kornak megfelelően egy kicsit átfogalmazva, a nagyobb szakmai részeket könnyebben értelmezhetőbbé téve érdemes lenne blog formájában publikálni mindazt, amit tudhatunk a Dorogi-szénmedencéről. Természetesen az egyes fejezeteket a saját tapasztalatokkal is próbáltam még érdekesebbé tenni, hiszen az volt a célom, hogy az írások alapján bárki elképzelhesse és akár fel is keresse az egykori bányahelyszíneket – árulta el.

Hartyán Csaba megjegyezte: nemrégiben jelent meg a 41. rész és összesen már 18 ezer oldalmegtekintésnél jár a sorozat. Az írások többek között annak is köszönhetik népszerűségüket, hogy az Index.hu is megosztja azokat, így szélesebb körben is ismertebbé válhat a térség gazdag bányászati múltja. 

– Nagyon érdekes visszajelzéseket kapok. Egyszer Franciaországból érkezett egy e-mail, miszerint egy ott élő személy elolvasta az egyik, Annavölgyről szóló bejegyzést, melyben név szerint említek egy Aloys Fischer nevű térképészt. A hölgy rendelkezésemre bocsájtotta a családfa kutatását, melyből kiderül, hogy az említett szakember az ő ükapja volt és nem egy egyszerű térképész, hanem itt dolgozó bányász volt. Ezáltal egy ilyen kis helytörténeti információ is a helyére került a gyűjteményben – magyarázta.

Ugyanakkor a tavalyi év nem merül ki csupán a blogbejegyzésekben, tavasszal és ősszel is vezetett túrákat Hartyán Csaba az útvonalakon. Sőt, a Bányászkör képviselőjeként több helyszínen tarthatott előadást, például a IV. Bányászati és Kohászati Kiállítóhelyek Konferenciáján, de járt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Tatabányai Helyi Szervezeténél is.

Hartyán Csaba a jövőbeli tervekkel kapcsolatban megjegyezte: újabb útvonalakat már nem terveznek, de fejleszteni szeretnék a mozgalom mögött lévő informatikai rendszert is. A túraútvonalak kiindulópontjai jelenleg igen kötöttek, de többek részéről felmerült igényként, hogy szabadon lehessen akár összekötni egy-két kis túrakört. A cél az lenne, hogy ne kelljen az egyik táv teljesítése után mindenképpen elmenni a másik kör kiindulópontjára, hanem tetszőleges helyszínen bele lehessen vágni az újabb kis kör teljesítésébe. Amennyiben pályázati forráshoz jutnak, úgy szeretnék megvalósítani az ezzel kapcsolatos fejlesztést.