Kukoricafosztásra hívták a családokat Környén

A Német Nemzetiségi Önkormányzat a Közösségi és Tájházba várta a fiatalokat. A munkálatok a hideg, szeles időjárás miatt a pajtában kezdődtek, ahol Kolozsvári Józsefnek köszönhetően ismét tekintélyes mennyiségű kukorica várt fosztásra, a kicsik pedig élvezettel szorgoskodtak, így egyre csak gyűlt a csuhé és a már letisztított kukoricacső, számolt be a község a honlapján.

 A gyerekek tavaly ismerkedtek meg első alkalommal a morzsolás fejlődésével, hiszen eleinte valamikor két csövet dörzsöltek össze, majd következett a kézre húzható fogas morzsolóeszköz, később kifejlesztették az ülőszékest, utána a kézi meghajtású mechanikus gépeket, legvégül pedig az elektromos morzsolókat. Idén már szinte alig lehetett őket elcsalogatni a morzsolóktól.

A program résztvevői tehát előbb a pajtában szorgoskodtak, sorra bontották le a kukoricacsövekről a csuhét, ügyelve, hogy a levelek egészben maradjanak, s külön válogatva a szebbeket, hiszen később azokból készültek virágok. Merthogy a kukoricafosztás egykoron nem csupán gazdasági tennivaló volt, a szűkös időkben a csuhéból készítettek dísztárgyakat, játékokat, s szerencsére ez a hagyomány sem veszett mára a feledés homályába.

A közösségi házban Bolemányi Magdolna és Bozó Kucskár Anikó citeramuzsikával, énekszóval is idézte a régmúlt időket, az asztalokon pálcikák, ollók, és beáztatott szép csuhélevelek sorakoztak, egy vázában pedig azok a csuhévirágok, melyeket korábban Hartmann Józsefné alkotott, mellettük többségében lányfigurák, s két kis táskácska is, melyek – mint mondta – megfizethetetlenek, hiszen az egyiket például egy teljes hétig készítette. Hartmann Józsefné épp egy hagyományőrző kukoricafosztáson szerelmesedett bele a csuhézásba, eleinte egyszerű virágokat, babákat készített, majd a tudását az internet segítségével csiszolta tovább, így mára egyre bonyolultabb, és egyáltalán nem utolsó sorban szebb alkotások kerülnek ki a kezei közül.