Nyelvek

Kicsit furcsa módon, de azért teljesen érthetően szerepel a remények között a kulturális különbségek megőrzése is. Ha a sok-sok gondolatnak csak néhány elemét is sorra vennénk, talán már össze is állna egy doktori disszertáció. Talán arra utal, hogy ilyen írásművel még nem próbálkoztam. A tanulás kapcsán szóba jöhető nyelv kiválasztása néha nagyon egyszerű feladatnak tűnik. Főleg a kisgyerekek szüleinek gondolatvilágában. Aztán gyakran nem jön be a papírforma. Sváb nagyszüleim közül anyai nagypapámat és apai nagymamámat életem egyetlen percében sem láthattam. A Gyere ide!, Menj el! Menjünk aludni!, a zsíros kenyér neve, illetve egy ide nem idézhető biztatás azért máig itt van a fejemben. Egy percet nem tanultam németül. Az általános iskolában ötödiktől kötelező volt az orosz. Tanárnőnktől kaptam egy biztató pofont. Hatott. Orosz nyelvi műszaki szakfordítói végzettségem is lett. Egyszer villogtam is vele. Egy gyárunkba látogató orosz tiszt szavait fordítottam.

Azóta nagyon sokat változott a világ. A nyelvismeret sok szakterületen kulcs a már kimunkált jelenhez, lehetőség újabb lépéshez a jövőbe. Rajta