Mocsán gyűrűzött gólya nyomdokain a Marokkóban feltűnt hazai vándormadár

Magyarországon 1908 óta csaknem 35 ezer fehér gólyát gyűrűztek, legnagyobbrészt fiókakorukban. Mindezekből 640 madár került meg külföldön, a legtöbb a Kárpát-medencén belül és Délkelet-Európában, valamint a kelet-afrikai vonulási és telelőterületeken. Néhány esetben egy-egy hazai gyűrűs madár meglepő területeken került meg, de a kezdő hosszúsági körtől nyugatra korábban nem került meg magyar gyűrűs fehér gólya, ez az első ilyen eset.

A több tízezer meggyűrűzött hazai fehér gólya közül 13 példány Olaszországban került meg. 2011. szeptember végén három magyar gyűrűs madarat azonosítottak Máltán, amelyek a Kőszegi Chernel-kertben voltak repatriálva. 2010-ben és 2019-ben egy veszprémi és egy dunapataji kelésű fiatal fehér gólya került kézre Algériában, 2006-ban pedig egy Komárom-Esztergomban, Mocsán gyűrűzött példányról érkezett kézrekerülési adat Nigerből, ami eddig a legnyugatibb megkerülési helye volt a hazai gyűrűs fehér gólyáknak. 

Egy különleges eset volt Fülöp története. Egy 2003-ban, Spanyolországban, Aragóniában kelt és jelölt fehér gólya kezdett fészkelni Magyarországon és több éven át sikeresen költött. Mivel származási helyén a fehér gólyák legnagyobbrészt állandó vagy rövidtávú vonulók, amelyek a délnyugati irányban mozognak, Fülöp is „hozta az ottani szokásokat”, rendszeresen itthon telelt. 

A fehér gólya hosszú távú vonuló madárfaj, a Földközi-tengert megkerülve, a földszorosoknál hagyja el Európát. A Nyugat-európai példányok Gibraltárnál kelnek át és vonulnak tovább Nyugat-afrikai telelőterületükre. Közép- és Kelet-Európa, így a Kárpát-medence fészkelő fehér gólyái a Boszporusz térségében hagyják el a kontinenst, majd Afrikát elérve, dél felé haladnak tovább. A madarak egy része a Csád-tó térségébe tesz egy kitérőt, mielőtt elérné a Közép- és Dél-Afrikai telelőterületeit.