Világritkaságot rejt a Gerecse: íme, a vagyonokat érő magyarföldi husáng

Mint írják, a körülbelül 10 kilométeres túra inkább közepesnek, vagy nehéznek mondható. A vezetett túrán a Nagy-Pisznice hegy fokozottan védett természetvédelmi területének természeti értékeit is megmutatják, ahogy a régi kőfejtők múltját, jelenét. A résztvevők megismerhetik az itt fészkelő vándorsólyom fészkelő helyét és az itt termő fokozottan védett, világritkaságnak számító magyarföldi husáng termőhelyét. 

Arról már Pilisszántó weboldalán olvashatunk, hogy a magyarföldi husáng Magyarország ritka, fokozottan védett növényfaja. Úgynevezett preglaciális pannóniai reliktum-endemizmus, vagyis vagyis bennszülött fajjá fejlődött maradványnövény. Kizárólag a Kárpát-medencében, négy hazai és két, jelenlegi határainkon kívüli termőhelyen fordul elő. Legközelebbi rokonai Belső-Ázsia félsivatagjain, sztyepplejtőin élnek. Növényföldrajzilag a Matricum és a Transsilvaticum területén él.

Példányai 1,5–2 m magasra is ie megnőnek. a legnagyobb populációja a Pilisben, a Pilishegyen, Pilisszántó felett található, de vannak tövek a Gerecsében, a Nagy-Pisznicén három kisebb populációban, a Börzsönyben, Nagymaros felett az Ördög-hegyen, a Bükkben, a Bél-kőn, Bélapátfalva felett, valamint Erdélyben, a Tordai-hasadékban, illetve 

A gerecsei populáció felfedezőjeként Boros Ádámot tisztelhetjük, aki 1940 nyarán lelte meg a növényt a Nagy-Pisznice déli ormán.  A gerecsei Pisznicén és a Börzsönyben is kerítéssel védekeznek a természetvédelmi szakemberek a vad kártétele ellen. A magyarföldi husáng fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.