Vértestolna története elevenedett meg a búcsúban

Idén különleges műsorral készült a Vértestolnai Német Nemzetiségi Önkormányzat a nyári búcsúra. 190 éve, 1733-ban érkeztek az első sváb családok a településre. Ennek emlékére készültek egy, a történelmi eseményeket megelevenítő előadással a helyiek. 

− magyarázta Kozáriné Szám Csilla, aki Fink Jánosné, Elvirával közösen írta és rendezte a darabot. Az egy órás előadás hét jelenetből állt és főleg narráció kísérte magyar, illetve sváb nyelven. A kevés párbeszéd, illetve az elhangzott dalok, imák, mondókák is sváb nyelven voltak. Csilla elárulta, hogy a darabban felelevenítették a régi sváb hagyományokat is, amik többségét még ma is őrzik a faluban. 

− A történet elején a főszereplő lány búcsúzik a nagymamájától és indul szüleivel Magyarországra egy kis hajóval, azon látják meg egymást először a fiúval. Ezután többször is összeakadnak a fiatalok. Az épülő faluban, vagy a piacon. Azonban a lány apja nem engedi, hogy ismerkedjenek egymással. Ő egy másik derék legényt nézett ki a lányának − meséli a rendező. 

A darabból nem hiányozhattak a fiatalok csínytevései sem: a téli tollfosztáson a lány öccse, a legény unszolására megtréfálja az asszonyokat: egy madarat ereszt be a szobába, ahol dolgoznak. A rémült madár csapkodásától az összes toll szanaszét szál.

Húsvétkor pedig egy másik régi hagyományt felelevenítve a fiú a barátaival közösen leszedte a ház tetejének egy részéről a cserepet és az udvarra hordta. Ezzel jelezve, hogy a házban olyan lány lakik, aki tetszik a fiúnak.

Az előadáson több sváb dal, mondóka is felcsendül, amit a helyi óvodások és kisiskolások adnak elő. De a dalkör és a felnőtt tánccsoport is helyet kapott a színpadon. A darab utolsó jelenetében, a nyári búcsú bálján, ahova végre elengedte az apa a kiszemelt legénnyel a lányát, az összes fellépő, óvodásoktól a dalkörig mindenki együtt táncolt a helyi zenekar élőzenéjére.