A márkushegyi bányatragédia 40 év elteltével is a legfájóbb emlékeket idézi (fotók)

Mindezek ellenére fontos helyszín maradt a Bokod melletti Márkushegy is, ugyanis a negyven évvel ezelőtt történt, 33 hazai és négy lengyel bányász életét követelő sújtólégrobbanásra emlékezve tegnap négy órán át volt látogatható a megyehatáron lévő egykori bányaterület. Tehát június 22-én, a tragédia évfordulóján, nemcsak a bányaterület, hanem a múzeum is megtelt az emlékezőkkel és a szakma képviselőivel. 

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület oroszlányi elnöke, Bariczáné Szabó Szilvia emlékező beszédében szólt az 1983-as évről, a körülményekről és arról is, hogy a hiányosságokra rávilágított tragédia bekövetkezte után csaknem 30 éven át működött további sújtólégrobbanás nélkül Márkushegy.

Gál Domonkos, egykori márkushegyi főmérnök és Csák Máté Csaba mérnök is beszélt arról, miért történhetett a bányaszerencsétlenség. Azt már Forgács Józseftől tudtuk meg, hogy az oroszlányi Bányász Klub Közösségi és Rendezvényház segítségével sikerült digitalizálni egy kisfilm sorozatot, melynek egyik epizódját, A Márkushegyi bányaüzem telepítése címűt, levetítették a helyszínen. A filmet Kertész Imre rögzítette, egy oroszlányi amatőr filmes, aki dokumentálta a bányászváros történetét és az 1970-es években került közelebbi kapcsolatba a szakmával. Az eseményt megtisztelte jelenlétével lánya is, Kertész Ágnes, aki édesapja nyomdokaiba lépve szintén jelentős sikereket ért már el a filmiparban.

A vetítés végén a múzeum területén lévő mementóhoz sétált az emlékező közösség, ahol Lazók Zoltán oroszlányi polgármester mondta el emlékező beszédét. A városvezető úgy fogalmazott: 2014-ben végleg bezárt Márkushegy, de erkölcsi kötelességünk emlékezni a bányászatra, a bányászokra és a bányászcsaládokra. A rendezvény végén az oroszlányi szénmedence hőseinek emlékfalánál elhelyezték az emlékezés virágait, köztük a szakma oroszlányi, bokodi és tatabányai képviselői.