2023.03.05. 17:00
Megmarad a házam, ha megremeg a föld? Az építőmérnök válaszol
Bár hazánkban nem kell a törökországi pusztító földrengéshez hasonló katasztrófa bekövetkezésétől tartani, Sziklai Zoltán okleveles építőmérnök, statikus elárulta, hogy ennek ellenére az itthoni építkezéseknél is be kell tartani bizonyos szabályokat.
A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai szerint a szeizmológiai hálózat évente mintegy 100-120 darab gyenge földmozgást észlel itthon, a közepes erősségűek jóval ritkábbak. A legismertebb eset Komáromnál történt, ahol 1763. június 28-án a Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földrengés pusztított. A törökországi katasztrófa kapcsán újra beszédtémává vált, hogy vajon itthon kell-e újra tartanunk erősebb – a komáromihoz hasonló – földmozgástól és hogy építészeti szempontból mit tehetünk a károk megelőzéséért.
Itthon szigorúbbak az eljárások
Mint ismert, február hatodikán 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Kelet-Törökországot és Szíriát, melyet számos kisebb utórengés is követett. A katasztrófában több tízezren vesztették életüket, rengeteg épület semmisült meg. A hatóságok hamar elkezdték vizsgálni azt, hogy a legnagyobb pusztítások helyszínén az építkezésekkor figyelembe vették-e azokat a biztonsági előírásokat, melyeket az 1999-es izmiti földrengés után vezettek be. Nem lehet azt állítani, hogy hazánkban minden szempontot figyelembe vesznek a kivitelezéseknél, de Sziklai Zoltán szerint biztonság szempontjából sokkal jobb a helyzet. Hozzátette, hogy az utóbbi 1-2 évtizedben szigorúbban lettek az engedélyezési eljárások és gyakoribbak az ellenőrzések is.
Sziklai Zoltántól megtudtuk, hogy az Európai Unió tagállamai földrengés szempontjából különböző veszélyességi kategóriába tartoznak, ellenben hazánkra is ugyanazokat a szabályokat kell figyelembe venni az épületek méretezésekor és tervezésekor. Családi házaknál, földszintes, vagy maximum 1-2 emeletes épületeknél bizonyos szerkesztési szabályok betartása esetén nem szükséges részletes számítást végezni, de bonyolultabb épületek, nagyobb fesztávok esetén már igen.
– A lényeg, hogy az adott lakás lehetőleg minél egyszerűbb alaprajzú legyen, és hogy merevítő pillérekkel legyen megerősítve – mondta.
Forrás: georisk.hu
Nagyobb épületeknél már arra is figyelni kell, hogy az ország területe a szeizmikus zónatérkép szerint különböző veszélyességi kategóriákba tartozik. Például Komárom környéke a 18. századi pusztító földmozgás miatt is veszélyesebb területnek minősül.
– A szakemberek valószínűségszámítással jelzik előre, hogy egy 50 éves periódusban a földrengések és egyéb, az épületek esetében nagy terheléssel járó időjárási tényezők mekkora eséllyel fordulhatnak elő. Ugyan az elmúlt években nem volt az 1987-es havazáshoz hasonló helyzet, de a tervezéskor figyelembe kell venni, hogy például lehet akkora hó- és szélterhelés, mint abban az esztendőben. Ezért a lakóépületek tervezésénél az 50 évente előforduló legnagyobb terhekre kell méretezni az épület tartószerkezeteit – tette hozzá a vármegyei okleveles építőmérnök, statikus.
A földrengésnél is hasonló elvek vannak. Nem kizárt, hogy lesz közepes, vagy netán a komáromihoz hasonló erős földmozgás, de kevés a valószínűsége, hogy ez a közeljövőben következik be. Emiatt gazdasági szempontból nincs értelme olyan épületeket tervezni, mint Japánban, ahol viszonylag gyakran reng a föld, tudtuk meg.
