Élhetőségi rangsor: Esztergom és Tatabánya a legjobb tízben

Szendi Dóra és Sikos T. Tamás, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának munkatársai jegyzik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kutatását, amelynek tanúsága szerint a legélhetőbb hazai megyei jogú városok között van a listavezető Győr és Veszprém után Esztergom és Tatabánya is. Kiderült: a legrosszabb helyzetben Salgótarján van ezen szempontból. 

A nemzetközi tanulmányban a városok teljesítményét gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából vizsgálták az ENSZ fejlődési jelzőszámai alapján. Nem meglepő Győr eredménye, hiszen a leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt számos kiemelkedő adat alátámasztja. A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungária autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat, amely megyénkbeli cégeket is érint. 

Nem meglepő az sem, hogy Esztergom kimagasló értékeihez a város legfőbb munkaadója, a Suzuki és a hozzá szorosan kötődő szatellitcégcsoportok járulnak hozzá. A cégek munkalehetőséget teremtenek, ennek következtében alacsony a munkanélküliségi ráta és kedvezően alakul a frissen végzett diplomások elhelyezkedési lehetősége is, amely több mint 88 százalékos. 

A szabadalmak aránya közel kétszeresen felülmúlja (16,58) a megyei jogú városok átlagát (9,4). Ráadásul az esztergomiak szeretnek itt élni, hiszen a város élhetőségét, lakókörnyezetét a városlakók 7,7-re értékelik egy tízes skálán. Ez a magas érték több tényezővel is magyarázható: a műemlékváros jelleggel, a Duna festői környezetével és a város tiszta levegőjével. A város helyzetét erősíti, hogy Esztergom a Duna-híd és az utasterminál következtében a fővárosi agglomeráció északi intermodális csomópontja. Emellett a Nyitra felől érkező nemzetközi közlekedési folyosó erősíti a város nemzetközi csomópont pozíciót.

A tanulmány rögzíti, hogy Tatabányán, a korábbi „szocialista” városban 1987-ig a szénbányászat volt a meghatározó, amikor is bezárták az utolsó aknát. Az átalakulási folyamat egyáltalán nem volt egyszerű, a város munkaképes korú népessége jelentősen megszenvedte a változást, mivel 25 százaléknál magasabb munkanélküliségi rátát kellett elviselnie, amit részben a feldolgozóipari szolgáltatások meghonosítása tudott mérsékelni. Kiemelkedő, hogy jelenleg az ezer lakosra jutó 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya 8,2 ezrelék. 

A népesség korszerkezete viszonylag fiatalos, az idős népesség eltartottsági aránya 28,7 százalékos. Ez köszönhető többek között a helybeni, továbbá az autópályán gyorsan elérhető Budapest és Győr kínálta munkalehetőségeknek. A városban kialakított ipari park több mint tízezer embernek ad jelenleg munkát. A város megújuló innovációs képességére utal az egymillió főre jutó szabadalmak száma (16,825). Tatabánya, a korábban nagymértékben szennyezett levegőjű város, a bányák bezárása, valamint a hőerőmű, a cementmű leállása után élhető, tiszta környezetűvé vált, és a lakosságának a lakókörnyezetével való elégedettsége 7,4 százalékos a tízes skálán. 

A tanulmány szerint ugyanakkor a lakosság KSH által végzett megkérdezése alapján nem elégedett az anyagi helyzettel és a lakókörnyezettel sem. További hátrány, hogy a városban alacsony (0,9 százalékos) a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya, amivel a megyei jogú városok rangsorában az utolsó helyen áll.