2023.01.05. 14:49
A jövőben akár falevelekből készült pelletet is berakhatunk a kazánokba
Amennyiben a kísérletek sikerrel zárulnak, úgy a jövőben akár falevelekből készült pellettel is fűthetjük otthonainkat – derül ki a Magyar Mezőgazdaság cikkéből. Virágostóth Krisztián esztergomi okleveles településmérnök, városfejlesztési szakember szerint az új technológia a nem megújuló energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, így például a földgázfüggőség enyhítéséhez is hozzájárulhat.
Akár vármegyénkben is hasznos lehet a jövőben az új technológia
Forrás: 24 Óra
Fotó: Walczer Patrik
Szinte minden településen nagy feladatot jelent a lehullott falevelek összegyűjtése és elhelyezése. Ahol van lehetőség rá, ott a zöldhulladék-lerakóban halmozzák fel a megbarnult lombokat, de az is megfigyelhető, hogy a lakosok még mindig szívesen szabadulnak meg égetés útján tőlük.
A Magyar Mezőgazdaság a farmer.pl-re hivatkozva számolt be a németországi Reichenbachban zajló kísérletről, melynek keretében az önkormányzat megbízásából egy kutatócsapat falevelekből próbál fűtésre alkalmas anyagot előállítani. Ugyan a technológia még kezdetleges – egyelőre az egy köbméternyi levélből készült 100-120 kilogrammnyi pellet fűtőértéke 50 liternyi fűtőolaj elégetésével egyenlő – de a kutatók lázasan dolgoznak a hatásfok javításán.
– Napjainkban az 1973-as olajválsághoz hasonló nehéz időket élünk. Eddig az olcsó és korlátlanul rendelkezésre álló energiát olyan evidensnek vettük, mintha csak levegőt szívnánk. Úgy gondolom, hogy ez a korszak biztosan véget ért, és az országok energiaellátása újra komoly társadalmi, gazdasági és politikai kérdéssé vált – magyarázta Virágostóth Krisztián.
A szakember úgy véli, hogy az olcsó gázra és kőolajra már nem lehet építeni, ennek következtében már rövid távon meg kell vizsgálni minden alternatív lehetőséget, hogy csökkenteni lehessen a két energiahordozótól való függőséget.
Megoldás
A Magyar Mezőgazdaság szerint a kutatók a projekt keretében arra vállalkoztak, hogy ősszel fűtési szándékkal összegyűjtik az utcákról és a közterületekről a megsárgult leveleket. A betakarított alapanyagot első körben szárítják, szellőztetik, őrlik, majd összepréselik, az így létrejött pelletet kazánokba rakják. A portál azt írja, hogy ezt a metódust olyan gazdaságokban végzik el, ahol kifejezetten az új technológia miatt kísérleti feldolgozósort is építettek. Kérdőjelek persze vannak, ugyanis ez az eljárás korántsem tökéletes, például nem léteznek még a levelek feldolgozásához szükséges speciális készülékek sem. Reichenbach lakossága és a kutatók vezetője, Norbert Döring is bizakodva tekint a jövőbe és úgy vélik, végső soron egy igazi alternatív fűtési megoldást forradalmasíthatnak. Egyébként már Magyarországon is egyre népszerűbb az úgynevezett komposztkazán, ami a szerves anyagok bomlásakor, illetve humusszá alakulásuk során keletkező hőt hasznosítja. Utóbbi technológia részben alkalmas a rezsiköltségek csökkentésére is.
– Magyarország a világ legtöbb államához hasonlóan nagyon komoly klímacélokat tűzött ki, a megvalósításnak elengedhetetlen része a „zöld átállás”. A környezetbarát energiaellátásnak nagyon sok formája van, melyeknél a legfontosabb a helyi sajátosság, potenciálok kiaknázása – vélekedett.
A szakember szerint az okos települések egyik fő alapeleme a leginkább helyben előállítható zöld energia. Emiatt úgy tartja, hogy az említett két folyamat kéz a kézben jár egymással. Hozzátette, hogy a falevelek, növényi nyesedékek, biohulladékok energiaellátásban való felhasználása a legkörnyezetbarátabb megoldás, mely mellesleg a helyi gazdaság fejlődéséhez is hozzájárulna.
– Komárom-Esztergom megyében az erdőterületek nagysága miatt minden adottság és lehetőség megvan ahhoz, hogy ezt a technológiát sikeresen lehessen használni. A természeti értékek kiaknázása és az energiagazdálkodásba integrálása a falvak, várások fenntarthatósága szempontjából is nagy előrelépést jelenthetne – mondta.
Virágostóth Krisztián kijelentette, hogy a zöldhulladék a 21. század aranyának is tekinthető: hatalmas potenciál van benne, a természetben folyamatosan termelődő, mennyiségi szempontból sem elhanyagolható nyersanyagról beszélünk, melyet tudatosan gyűjthetünk.
– Nemzetközi viszonylatban vannak olyan települések, amelyeken nagy hangsúlyt fordítanak a zöldhulladékok felhasználására, ezáltal bevételt is termelhetnek maguknak. Mindemellett pedig a környezetük sokkal rendezettebb lesz, hiszen eltűnnek a fűnyesedékek, falevelek, illetve a csökkenő gázfogyasztás révén a levegő minőséget is javulhat – fejtette ki.
