Csótányok Tatabányán: a helyi kártevőirtó szerint kétféleképpen költözhetnek be a házba

– Ez bizony nem a saját lábán jött be – mondta a konyhai rövidszemle után a kártevőirtó. Mivel a csótányok számára bármilyen kis rés, repedés, csempe fugahézag tökéletes búvóhely és különösen kedveli a konyhaszekrény, hűtőgép alatti és mögötti részeket, nem volt kérdés, mi következik. Sebaj, gondoltam, egy kis átrendezés sosem jön rosszkor, de nem ilyen formában – csótányirtás miatt.

A hűtő néhány centiméterrel arrébb költözik, a pulton tárolt vízforraló és a teadoboz is új helyre kerül, a konyhaszekrény fiókjai az asztalon hevernek, merőkanalastól és sütőzacskóstól. Nincs nagy baj, szerencsére időben jött Hancsicsák József és az ő szakértelme.

– Akkor mégis honnan jöttek? – kérdezem vissza, de jobb lett volna költői formában választ kapni. Azaz sehogy.

– Valószínű, egy zsugor üdítővel, vagy egy karton tejjel hoztad haza valamelyik boltból – nézett rám mosolyogva, miközben a porral teli permetező flakonba engedte a vizet. Az öt literes űrtartalmú műanyagban egyre emelkedett a szint. Körülbelül a felénél megállt, lábra került a védőcipő és már fújta is a szert a hézagokba.

A német fajta költözött hozzánk. Aki még sosem látott csótányt, elsősorban fürgeségéről és barna színéről ismeri meg őket. A bosszantó rovarok könnyedén közlekednek a lakások között a szennyvízhálózaton keresztül, a szellőző járatokban, vagy az elektromos vezetékek mellett. Kiválóan másznak, erős lábaiknak köszönhetően akár az üvegfelületen is képesek felfutni.

Nagyon könnyen bejutnak a lakásba, ahol aztán nagyon gyorsan és észrevétlenül elszaporodnak. Igyekezni kell a táplálékukat (morzsák, élelmiszermaradványok) minimalizálni, amelyet a rendszeres takarítással részben megoldhatunk. Fokozott figyelmet kell arra fordítani, hogy az élelmiszerek ne maradjanak elől, lehetőleg jól záródó dobozokban tároljunk mindent. Állítólag mindent megesznek, akár elhullott társaikat is.

Ha a szükség úgy kívánja, és nem találnak más táplálékot, a papírt, vagy a bőrt is megdézsmálják. Az éhezést nagyon jól bírják, akár hat hétig is képesek táplálkozás nélkül kibírni. Folyadékigényük azonban magas, ezért elsősorban a magas páratartalmú, nedves környezetet kedvelik, ahol elegendő mennyiségű vizet találhatnak.

Tíz perce várakoztunk a lépcsőház bejáratánál, mialatt a rovarirtó körbefújta az ötven négyzetméter kiemelt helységeit, a konyhát, az előszobát és a fürdőt. Állítólag mérgező anyagoktól mentes a szer, emberre és gyermekekre nem veszélyes, állatoknak okoz tragikus perceket.

Egy pillantást vetek Lucky kutyára és akkor jön a felismerés: otthon sok az állat. Nem beszélve az akváriumban élő halakról. Beszélgetésünk és két nagy tüsszentés közepette megjelent mellettünk a szakember.

– Készen is vagyunk. Ha jót akarsz, minél később mosod fel a padlót. A szer most szépen kifejti hatását, legfeljebb egy hónap alatt elpusztulnak a csótányok. Ja, és nem veszélyes a háziállatokra – nyugat meg Hancsicsák József, aztán kezet fog és és a további találkozásoktól mentes napokat kíván. Útnak indul a következő címre, ahol patkányok ellen kértek tőle szakmai tanácsot.

Mint a legtöbb szakmában, az övében is vannak szezonális feladatok. Ősszel és télen patkányirtás miatt keresik leginkább, ami Tatabányán a Mártírok útján és az Ifjúság úti tízemeleteseknél a leggyakoribb. Azonban egyre többször riasztják csótányirtás miatt is.

Újabban nem csak az úgymond lépcsőházi csótányok szaporodnak el a lakásokban, hanem a rovarok német fajtája is. Ezek a tévhittel ellentétben a tiszta és rendezett otthonokban is előfordulhatnak. Főleg, ha a szomszédnál már járt irtó szakember.