Kincsekre bukkantunk a dorogi lemezbörzén

– Na, ez a lemez nekem is megvolt, rongyosra hallgattam. Egyszer aztán kártyáztunk, aztán bemondtam, hogy legyen a bakelit a tét. Az ász akkor tényleg vitt mindent… – mesélte egy érdeklődő, aki éppen rátalált a hőn áhított Edda-kiadványra.

Ami a második világháború rajongóinak a bolhapiac és a régiségvásár, az a zenekedvelőknek a hanglemezbörze: bakelit, vinyl, kazetták, cédék sokasága várt arra, hogy néhány bankóért cserébe új, gondos tulajdonoshoz kerüljenek. Az árusok révén most mintegy 8-9 ezer darabos volt a felhozatal.

– Egyre gyakoribb, hogy fiatalok állnak oda elém és keresnek bizonyos lemezeket. Volt, hogy egy 19 éves lány például Jimi Hendrix-bakelit iránt érdeklődött. Kérdeztem honnan ismeri, mire azt felelte, hogy édesapjától tudja, hogy ki is volt ő valójában. Mindig megörülök az ilyen pillanatoknak – mondta el Bódi Attila szervező, aki azt is hozzátette, hogy az elmúlt három esztendőben felpezsdült a piac, az idei első félévben pedig Amerikában többet adtak el bakelitből, mint cédéből.

A régi, nyolcvanas-kilencvenes évekből származó remekművek mellett kortárs előadók kiadványait is megtaláltuk, békésen megfért egymás mellett az Eros Ramazzotti, a Duran Duran, a Queen, a Depeche Mode, a Red Hot Chili Peppers, a Tankcsapda és a Nightwish is. Láttunk cirill betűs Stevie Wonder-korongot is, mely egy szovjet kiadású sorozat kettes számú példánya volt. Szóba került a Dorogi Hanglemezgyár is, ott készültek egykor a magyar zenészek, énekesek kiadványai. Bódi Attila bemutatta egy rock’n’roll válogatás nyomólemezét is, ami az egykori üzemből származik.

– A Vágtázó halottkémektől kezdve a legkeményebb hard rock-zenéig mindent keresnek az érdeklődők. Ha minőségben akarják hallgatni a dalokat, akkor inkább megveszik a bakelitet, egy cédével összevetve hallani is lehet a különbséget. A másik pedig, ahogy kézbe vesznek egy-egy hanglemezt, sokakból előtörnek a fiatalkori emlékek – magyarázta a szervező.

A börze mind változatosságában, mind hangulatilag felveszi a versenyt a vidéki nagyvárosok hasonló összejöveteleivel. Mindez Bódi Attilának, feleségének, Bódi Heninek, illetve a család többi tagjának az érdeme, akik kávéval, süteményekkel, limonádéval is kedveskedtek az árusoknak, látogatóknak. Aki most lemaradt, szeptember 11-én, illetve november 20-án nosztalgiázhat és válogathat kedvére újra a művelődési házban.