Hiánypótló mű

2022.06.18. 20:40

Apró szilánkokból formálta meg a főszereplő Tinódit a sokkötetes dorogi szerző

Kötetekben harminc fölött jár, dalszövegíró, író, költő, munkásember, publicista, tollforgató és zeneszerző is egyben: Cselenyák Imre ismét hiánypótló művel jelentkezett.

Walczer Patrik

Cselenyák Imrével (balra) Szabó-Berghauer Zoltán beszélgetett a könyvbemutatón

Forrás: 24 Óra

Fotós: W. P.

Cselenyák Imre ezúttal Tinódi Lantos Sebestyén életét vetette papírra korabeli beszédmód alapján. Nem volt könnyű dolga.

Készítettem egy statisztikát, és azt vettem észre, hogy 1993-tól kezdve alapvetően a könyvek tekintetében majdnem minden évben megjelentettél valamit. Egy-két év eshetett ki. Ne gondolkozz, így van. Felírtam!

– ezzel a kis monológgal indította a beszélgetést Szabó-Berghauer Zoltán, a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár vezetője, majd Cselenyák Imre rögvest pontosított. 
Elhangzott, hogy a pandémia az oka annak, hogy három év után jelent meg újabb kötete. A járványhelyzet a könyvkiadók életét is megnehezítette, ugyanakkor személy szerint a dorogi írónak négy műve is felhalmozódott. 

– Úgy számolok mindig, hogy két év alatt írok meg három könyvet. Ebből a négy összetorlódott kötetből az első a Hej, Tinódi!, és ebben az évben alighanem még kettő tud megjelenni. Talán szeptemberben lát napvilágot a József Attila életének első része, a másik valószínűleg decemberben – mondta el. 

A közönségtalálkozón Szabó-Berghauer Zoltán egy gondolat erejéig felidézte, hogy Cselenyák Imre a Tinódi-könyv előtt a kétkötetes Arany János-életregénnyel jelentkezett, melynek fogadtatása vegyes volt. Hiánypótló műveknek számítottak, remekül sikerültek, ugyanakkor voltak a szerzőnek irigyei is. 

– A közönségsiker talán egy kicsit felülmúlta az elképzeléseimet, de azt gondoltam, hogy a szakma vissza fogja a lélegzetét tartani, amikor megjelenik a könyv, és lesz egy egészen komoly hatása ennek. Azt tapasztalom, hogy a szakma egy kicsit hallgat erről. Született vagy hetven-nyolcvan könyv Arany Jánosról, de ez volt az egyetlen, ami egyszerre olvasmányos is, szépirodalmi is, de a valóságnak is megfelel. Ennek Magyarországon nincs divatja. Azért akartam megírni Arany Jánost ebben a formában, hogy rehabilitáljam őt, kerüljön méltó helyére, és hirtelen olvassák ezrek. Ez a tervem sikerült – vélekedett, majd rátért az idei kötetére, majd elmondta, hogy az Arany-életrajz és a mostani műve között a lényegi hasonlóság az, hogy itt is belemerült a nyelvi archaizálásba. 

Egy mondatba annyi régies hangzású szót tettem be, hogy pont elég legyen. Ugyanezt megpróbáltam a legutóbbi könyvnél, és szerintem sikerült. Itt két szálon fut a cselekmény: egyszer vagyunk a jelenben, amikor Tinódi meséli az életét egy szolgálólánynak, egyszer pedig van a mese, amit Tinódi mond, és ez adja a gerincét a regénynek. Én az ő saját szavaival meséltem el az életét. 

– fogalmazott Cselenyák Imre, aki kitért arra is, hogy már az Arany-életműnél megtanulta, hogyan kell úgy megalkotni a mondatokat, hogy az olvasó a második, harmadik oldal után rájön, könnyen elsajátíthatja ezt a nyelvet. 

– Egy idő után úgy érzik, hogy így helyes, Tinódi életét is így kell leírni. Lehetett volna akadémikus magyar nyelven is, de akkor nincs költészet. Mert egy regény legyen maga a költészet is egyben – tette hozzá a szerző, akinek elhivatottságát mutatja, hogy igyekezett megragadni azt a világot, amelyben a kötet főszereplője élt. A „jelenkori” cselekményszálat, vagyis a lantos személyét pedig pici szilánkokból, dalaiból, olvasmányokból formálta meg. Talán ettől is számít olyan hiánypótlónak az újabb kötete. 
 

Cselenyák Imrével (balra) Szabó-Berghauer Zoltán beszélgetett a könyvbemutatón

Célközönség - Cselenyák Imre azt is elárulta, hogy „elvet minden izmust”, tehát nem lehet ráfogni, hogy a posztmodern vagy avantgárd stílus képviselője. Az a célja, hogy az olvasóval megtalálja a kontaktot, ő pedig élvezze az alkotást. Elmondása szerint, ha ő ír, akkor elsősorban saját magát szórakoztatja vele, ezért van mindenféle könyve a szépirodalmi művektől a meséken át a történelmi regényekig és az életrajzig, mert örökké változik a benne játszó „írógyermek”, aki mindenféle kényszer és elvárás nélkül mindig újabb, neki tetsző történeteket akar papírra vetni. A szerző arról is beszélt, hogy ő döntötte el, Tinódi Lantos Sebestyénnel, József Attilával és Arany Jánossal foglalkozzon, utóbbi életútja már régóta foglalkoztatja. Évtizedekkel ezelőtt kezébe került a Nők Lapja magazin egy példánya, melyben a 19. században élt költő betegségeiről írtak. Meglepte, hogy számtalan érdekességről nem hallott az iskolai évei alatt. Például ekkor tudta meg, hogy Arany Jánost egy barátja bicskával műtötte meg, az operáció napján pedig majdnem meghalt a seblázban. 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában