Emlékhelyek napja: fényjáték Tatabányán, elrabolt királyné nyomában Esztergomban (képek)

A megyeszékhelyi rendezvények központja a Szabadtéri Bányászati Múzeum, Ipari Skanzen volt, de a szervezésben részt vett a Vértes Agórája, a tatabányai önkormányzat, a Puskin Művelődési Ház és a József Attila Megyei és Városi Könyvtár is. Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatója lapunknak elmondta: többek közt azért választották a skanzent helyszínnek, mert itt látható a város legfontosabb jelképének, az 1907-ben felállított Turulnak az eredeti vasszerkezete. 

Hozzátette: a rendezvény legfőbb célja, hogy a fiatalabb korosztályban is erősítsék az identitásérzetet. A megyeszékhelyen Jóna Imre helytörténész a Turul történetéről tartott előadást, interaktív játékok, kincsvadászat és kézműves-foglalkozások is várták a résztvevőket, de fellépett a Népház Show Formációs Tánc Egyesület és a Bánhidai Kisfúvósok is. Este pedig a Turul emlékműnél fényjáték, illetve lézershow is volt.

A rendezvényt Szücsné Posztovics Ilona polgármester nyitotta meg. A városvezető hangsúlyozta: mindannyiunk felelőssége, hogy az emlékhelyeket megőrizzük, egyúttal örökül adjuk gyermekeinknek, unokáinknak. Éppen ezért idén az önkormányzat azt tervezi, hogy a Turult megtisztítja, illetve fel is újítja, hiszen az idők során két karma is elenyészett a szobornak.

Látványos kalandjátékkal és múltidéző tárlatvezetéssel várták Esztergomban a közönséget a Történelmi és Nemzeti emlékhelyek napján. A szombati eseménysor helyszíne a patinás esztergomi vár volt, ahol egy kalandjáték erejéig az épületegyüttes legszebb időszaka, azaz a török dúlás előtti, a reneszánsz csúcsának is mondott kor elevenedett meg a különleges epizódban. 

Az esztergomi Várhegyet és az alatt húzódó történelmi városrészt, a Vízivárost 2017 márciusában avatták Nemzeti Emlékhellyé. A rangot jelképező sztélé a vár és a főszékesegyház közötti Szent István téren áll. A rajta lévő feliraton a helység főbb állomásairól, így Géza fejedelemtől István királyon és török korszakon át a 19. századig tartó korszakról lehet olvasni. Az ünnepi napot jelentő mostani május 14-én két turnusban várták az érdeklődőket az Esztergomi Vármúzeumba, ahol 11 és 13 órától úgynevezett múltidéző tárlatvezetést tartottak az intézmény több történelmi korszakot felvonultató kiállítóhelyein. 

A szíveket leginkább megdobogtató program mégis csak a 15 órakor elkezdett kalandjáték volt, ahol a látogatók részesei lehettek az egykori királyi székhely és várerőd belső életének. A szerepjáték kerettörténete az volt, hogy Annak királynőt elrabolták, a résztvevőknek az volt a feladatuk, hogy a nyomokat megfejtsék és megmentsék az uralkodó párját. A kalandjátékot nemcsak gyerekeknek találták ki, ezért az ünnepi napon bizony számos felnőtt is csatlakozott a vár termeiben folytatott különleges epizódban való játékhoz.