Őrségváltás történt a Gerecsei Tájvédelmi Körzet élén

Tata autentikus helyszínén, a szabadtéri geológiai múzeumban találkoztunk, a Kálvária-dombnál. Ez a terület is része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Tájegységnek, országos jelentőségű védett természeti terület. Czumpf Attila és utódai, Csonka Péter osztályvezető/tájegységvezető, valamint Szabó Máté őrkerület-vezető fogadnak, majd mutatják azt az 1988-as újságcikket, amelyet szintén e sorok írója jegyzett annak idején.

Czumpf Attila elmondja, hogy 25 évig állt a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, majd a Gerecsei Tájegység élén, majd a napokban természetvédelmi felügyelőként zárta több évtizedes aktív pályafutását. Megjegyzi, hogy mindig a természetvédelem ügyéért és a társadalom egyensúlyának békés fenntartásáért próbált tevékenykedni. Hozzáteszi, hogy az évtizedek alatt sokat változott a világ, ma már digitális korban élünk, ami könnyebbséget ad a munkában, de újabb és újabb kihívásokhoz is vezet. 

A minőségi emberi létezés egy bizonyos természeti-környezeti szint alatt nem lehetséges, ezért veszélyes folyamatosan kísérletezni, hogy mit lehet még elvenni egy jól működő, megtartó közegből, ami persze a maga törvényei szerint is változik. Hát, ezért volt szükséges természetvédelmi, majd környezetvédelmi intézkedéseket hozni – bármilyen meglepő – már az ókorban is. 

Napjainkra a környezet- és természetvédelem tudománnyá, intézménnyé vált, mint sok minden a bonyolult szabályozások során, mert egyre többen próbálunk – sokszor önhibánkon kívül is – úgy élni, hogy ennek feltételeit már nem tudja biztosítani az ökológiai rendszer. Az emberiség most vizsgázik alkalmazkodásból, önkontrollból és ha magasztosan akarom kifejezni magam, teremtésvédelemből. Ebben segít tudományosan és intézményesen a természetvédelem és a környezetvédelem, leegyszerűsítve a higiénia és a terápia eszközeivel – zárja gondolatait Czumpf Attila. 

Csonka Péter 2013-ban vette át a tájegység vezetését Attilától. 2003 óta dolgozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál. A tájegységvezető számokban is megpróbálja bemutatni munkaterületüket, a Táttól Ácsig húzódó Gerecsei Tájegységet. 

Közel kétszázezer hektár a működési területük 

– A működési terület 185.837,23 hektár. Ezen a területen a természetvédelmi kezelői munkát a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság végzi. Munkánkat napi szinten hatóságokkal, vagyonkezelőkkel, gazdálkodókkal, partnerekkel, magánszemélyekkel, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel és még sorolhatóan egyeztetve végezzük. A Természetvédelmi kezelésben lévő országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedése 9.033 hektár: Gerecsei Tájvédelmi Körzet (8.739 ha), Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi Terület (230 ha), Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület (26 ha), Vértesszőlősi előember Természetvédelmi Terület (38 ha). A természetvédelmi törvény szerint, úgynevezett ex lege védett területek: barlangok (381 db), lápok (5 db, 109,18 ha), földvárak (14 db), kunhalom (14 db). Natura 2000 területek 29.260,67 hektár kiterjedésben vannak jelen a tájegységen: különleges természetmegőrzési terület, SCI (16 db): 19.444,09 ha, különleges madárvédelmi terület, SPA (2 db): 29.260,67 ha. Nemzetközi jelentőségű terület a Tatai Öreg-tó Ramsari Terület (1.902,12 ha), erdőrezervátum: Száz-völgy (260 ha). 

Péter távolról sem nevezhető új embernek, hiszen a tájegységre született és gyerekkora óta a természet és azon belül a madarak megszállottja. Alaposan ismeri területét. Benne él a természetvédelemben évtizedek óta. Arra a kérdésre, hogy mit tart a legfontosabb jövőbeni feladatának, egyértelműen a hiteles, minőségi szakmai munkán alapuló természetvédelmet említi.

– Fontos, hogy megfelelő minőségű kutatási és monitoring adatokkal rendelkezzünk és jelen legyünk a tájegységen. A rendelkezésre álló információk alapján védelmi munkákat, élőhelykezeléseket tudunk megvalósítani. Kiemelt szempont a saját területeink megfelelő állapotban történő hasznosítása, hiszen ezzel példát tudunk mutatni másoknak is. Bemutatóhelyeket, tanösvényeket tartunk fent, jelen vagyunk kiadványokkal és írott, online tartalmakkal a weben és a közösségi platformokon. Rendezvényekkel segítjük elő a környezeti érzékenyítést. Tárgyalásokon igyekszünk érvényesíteni a szükségszerű természetvédelmi érdeket és szakértőként veszünk részt a hatósági eljárásokban. Tehát a természetvédelem teljes spektrumában ténykedünk. 

Elmondja, hogy a Gerecse hegység egy olyan különleges tájegysége hazánknak, ahol az ember jelenléte egészen az emberi lét kezdetéig vezethető vissza – gondoljunk csak Samura, a vértesszőlősi előemberre. Földtani felépítésének köszönhetően a hegységben számos barlang található, eddig közel 390-et tártak fel a kutatók. Néhány közülük páratlanul gazdag régészeti-őslénytani lelőhely, mamutok, ősbölények csontjait rejti. A hegység vadregényes erdőkkel, kalandos mélységekkel és magasságokkal várja a látogatókat. Túraútvonalai közül egyaránt találnak kedvükre valót a kisgyerekes családok, hobbi- és teljesítménytúrázók. 

Arra a kérdésre, hogy melyik a legjellemzőbb természetvédelmi probléma, a következőket mondja: a természetközeli élőhelyek fragmentációja, degradációja, a beépítés, a technikai sporttevékenységek, emberi jelenlét fokozódása, az élővilág zavarása és élőhelyek bolygatása, a szemét- és zöldhulladék-lerakás, továbbá természetesen a klímaváltozás hatásai. 

A tájegység több őrkerületre van osztva 

Egy tájegység több őrkerületre van felbontva, így a Gerecsei Tájegység kettő részre és ezeken belül kettő személy lát el szolgálatot. Attila megüresedett helyére Szabó Mátét vette fel az igazgatóság. A természetvédelmi őr összetett feladatot valósít meg illetékességi területén, amely nem csak és kizárólag a védett területekre koncentrálódik, hiszen védett élő vagy élettelen érték érdekében azon kívül is felléphet.

Munkájáról és jogköréről többek között elmondja, hogy a Gerecsei Tájegység területén – hasonlóan az ország más területein – a természeti értékek védelme érdekében állami Természetvédelmi Őrszolgálat működik, amelynek tagjai egyenruhát viselnek, szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkeznek. Intézkedésük során többek között joguk van a természeti értékeket veszélyeztető személyeket igazoltatni, az elkövetés eszközét visszatartani, helyszíni bírságot kiszabni. Emellett kutatásokat végeznek, szerveznek, ismeretterjesztő programokat valósítanak meg. Az érdeklődő természetjárók bátran fordulhatnak hozzájuk kérdéseikkel. A hazánkban szolgálatot teljesítő természetvédelmi őrök többsége felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. 

Komoly eredményeket értek el az élőhely és fajvédelem területén - A Gerecsei Tájvédelmi Körzetben az alábbi élőhelyek és fajok védelme terén értek el komoly eredményeket: Gombáspusztán (Neszmély) a gyepek legeltetése, mivel az ürgék a rövid füvű élőhelyeket részesítik előnyben. Kétéltűmentés három helyszínen: Tardos – Malom-völgy; Tarján – Szúnyogtó; Tata – Remeteségi út. Mesterséges ragadozómadár-fészkek és odútelepek létesítése és ellenőrzése a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével. A botanikai értékek közül az őshonos magyarföldi husáng élőhelyének kezelése és bekerítése a tájidegen muflon kártétele miatt. A szintén őshonos nagy aggófű élőhelyén rendszeres kézi kaszálás az inváziós fajok visszaszorításának érdekében. A Naszály melletti Ferencmajori Madárvártán élőhelykezelés és madárgyűrűzés. De az élőhelykezelés körébe sorolhatjuk a tatai Vadlúd Sokadalmat, amelyet 2001 óta rendeznek meg az Európában is egyedülálló vizes élőhelyen.