Természetük fogta meg a sárisápi gasztrobloggert, azóta menti a huskykat

Stefán Helga négy évvel ezelőtt költözött vissza a településre, ahol korábban is élt. Leginkább otthon dolgozik, kiadványszerkesztéssel foglalkozik, szakácskönyveket ír, de továbbra is Budapesten futnak a főzőtanfolyamai. 

– Amikor lett kertem, akkor nagyon szerettem volna kutyát is, akivel lehet kirándulni, illetve járni ezt a csodálatos környéket – mondta. 

Az éhhaláltól mentették meg első kutyáját

Már akkor tudta, hogy szánhúzót szeretne, legtöbben a külsejükbe, vakítóan kék szemükbe szeretnek bele, őt azonban a természetük fogta meg. A huskyk jóindulatúak, barátságosak és kedvesek, ám makacsok, öntörvényűek. 

Sokat készült az örökbefogadásra, beszélgetett huskyt tartókkal, mindent elolvasott a fajtáról. Közben megismerte a tizenhárom éve működő és a szánhúzó kutyák mentésével foglalkozó Összefogás a Szánhúzókért Közhasznú Alapítványt. 

– Rendkívül kedves hölggyel beszéltem, aki az alapítvány elnöke volt. Azt mondta, ha mesélek magamról, az életkörülményeimről – különös tekintettel a kerítésemről – ajánlanak nekem való kutyát. Végül egy mosolygós, barna szemű lányra esett a választás. 

– Lili lett az első kutyám, akit közvetlenül az éhhalál elől mentett meg az alapítvány. Eléggé zárkózott volt, amikor hozzám került, aztán szép lassan közeledett, oldódott. Mintegy négy évig tanított szánhúzóul, de sajnos ősszel meghalt, tizenhárom éves volt. Szerettünk a környéken barangolni, eljárni a Dunához. Nagyon hiányzik – vallott őszintén. 

Önkéntesek dolgoznak

Karácsonykor egy másik kutyát, Saktit – becenevén Settenke –, egy 2 éves kislányt fogadott örökbe, akit szaporítótól mentettek meg. A fajtamentéssel Lili óta kapcsolatban volt, hiszen a szervezet mindenben segíti a gazdákat. 

– Az alapítvány kizárólag önkéntesekből áll, akik a munkájuk mellett végzik a szánhúzó kutyák mentését. Három hölgy az alappillére tevékenységeiknek, aztán nemrég alakult egy kreatív csapat is. Egy ideje én is segítek a munkájukban, leginkább szövegírással – árulta el Hémangi.

Elengedhetetlen a „husky-biztos” kerítés - Stefán Helga elmondta azt is, hogy a szánhúzók tartásához elengedhetetlen az úgynevezett „husky-biztos” kerítés, ami legalább két méter magas, nem lehet megmászni, és betonalappal rendelkezik. Tudni kell azt is, hogy ez a kutyafajta nem szeret egyedül lenni, nagyon erős a falkához ragaszkodás iránti igénye, ezért ha normál munkarendben dolgozunk, és egész napra egyedül kell hagyjuk otthon, akkor ajánlatos több kutyát tartani. Ha magányos a szánhúzó, akkor tovább fokozzuk a szökésre való hajlamát. Mellesleg sokszor sírnak, ami az ő esetükben farkasvonyításhoz hasonló üvöltést jelent, és ez hosszú távon elviselhetetlen a szomszédok számára. Végül meg kell említeni a vadászösztönüket, a kisállatok a szánhúzók közelében komoly veszélyben lehetnek, az ebek még általunk megfelelően elzártnak hitt helyekre is könnyedén bejutnak a zsákmány reményében. 

Beszélgetőpartnerünk hozzátette: napjainkban divatosak lettek a huskyk, de amikor kiderül, hogy ők bizony speciális igényű kutyák, sokan szélnek eresztik őket, jobb esetben családi okokra, költözésre hivatkozva keresnek befogadót az ebeknek. 

– Az alapítványnál jelenleg háromszoros telt ház van, és naponta jönnek a telefonok a gazdiktól, akik leadnák a kutyáikat, vagy arról, hogy itt is, ott is husky sétál az utcákon – ismertette. 

A szánhúzók északi kutyák, és teherhordásra használták őket, meglehetősen zord körülmények között, nem társ-, hanem haszonállatok voltak. Rendkívüli szabadságvágyuk van, és nagyon kíváncsiak, ez a két tulajdonságuk ösztönzi őket a szökésre. Ha nem fárasztjuk le őket, akkor unalmukban magukat szórakoztatják, aminek néha rossz vége lesz. 

Jelentős összegekbe kerül a fajtamentés 

Ha valaki felelősségteljes tulajdonosként mégis úgy dönt, hogy megosztja az életét egy huskyval, biztos lehet benne, hogy mókás kutyát enged be az otthonába. 

– A szánhúzó fajtamentésnek nincs fix bevétele, ezért a szervezet jórészt az állampolgárok személyi jövedelemadójának egyszázalékos felajánlásaiból fedezi az éves kiadásának egy részét. Az egyszázalékos kampány időszaka számukra kiemelten fontos, hiszen szó szerint a lét a tét, ezen múlik, hogy a továbbiakban tudják-e folytatni az ugrásszerűen megnövekedett számú rászoruló szánhúzó kutya mentését. Saját telephelyük sincs, a mentett kutyák panziókban laknak, az egyik ilyen panzió megyénkben, Tatabányán található. Sajnos orvosi ellátásra is nagyon sok elmegy, hiszen a kutyák nagy része alultápláltan, elhanyagoltan, időnként betegen, sérülten, oltások, chip nélkül kerül be – jelentette ki. 

Az örökbe fogadható állatokat ivartalanítják, átesnek az egészségügyi szűréseken, esetleges gyógykezelésen, ha szükséges, rehabilitáción. A leendő gazdákat kikérdezik, megnézik a körülményeiket és ellenőrzik a kerítést. Ezzel az a cél, hogy megtalálják a jelentkezőhöz illő kutyát, akivel az élete problémamentes lehet. 

A fajtamentők azt mondják, hogy biztonságot adó, szerető családban még a „nehezebb esetek” is teljesen megváltoznak. Hémangi a tapasztalatai alapján azt mondta: ha valaki huskyban gondolkodik, akkor érdemes felkeresnie a fajtamentést, mert az alapítványnak az a célja, hogy örömteli életet éljen a kutya és gazdája.