Kaszát ragadtak, kévét kötöttek az ácsi aratónapon (képek)

A Malom-tó partján gyűltek össze az ácsiak és nyer­gesi vendégeik. Dr. Szentirmai István polgármester köszöntötte őket, aki elmondta, a Megyénk körül megyünk körül programnak köszönhetően ők már jártak Nyergesújfalun, így most ők vannak a vendéglátó szerepében.

– Aratóünnepségen veszünk részt, mindenki megnézheti, milyen volt, amikor még verejtékes munkával teremtették meg az egész éves kenyér alapját, magát az életet – fogalmazott a polgármester.

Mihelik Magdolna, Nyerges­újfalu polgármestere arról beszélt, eddig még nem járt Ácson, de vannak kötődéseik. A természetjáróik túráztak már közösen, és minden programjukra szívesen várják ácsi barátaikat.

Romanek Etelka, a megyei közgyűlés alelnöke felidézte, eddig mintegy negyven páros találkozót tartottak, ez csaknem hatezer embernek jelentett programot. Céljuk az volt, hogy a megyében egymástól távol élők is találkozzanak egymással. Végül Ferenc pápa gondolatait is idézte a közösség­építés fontosságáról.

Gerecsei Zsolt református esperes elmondta, hosszú évek óta örvend töretlen népszerűségnek a református egyház szervezte aratónap, évről évre sokan látogatnak ki a tó partjára. Hangsúlyozta, külön öröm számára, hogy ezúttal vendégeik is vannak.

A beszédek után felhajtották az aratópálinkát, majd beálltak a szekér mögé és elindult a menet. Az aratás megkezdése előtt Héregi Kálmán a saját élményeit is felelevenítette, hiszen annak idején szülei földjén az aratás minden munkafolyamatában részt vett. Megtudtuk, ebben az időszakban egykor teljesen kiépült a település, hiszen szinte mindeninek volt aratnivaló földje. Akinek nem, az béraratásra ment.

Hajnaltól egészen naplementéig folyt a munka. A gyerekeket is bevonták, őket egyszerűbb feladatokkal bízták meg. Hazánkban a honfoglalástól kezdve egészen az ötvenes–hatvanas évekig kézzel arattak. Ez volt az egyik legnagyobb ünnep, sok szólás, közmondás született a kenyérrel kapcsolatba. A Dél-Alföldön a gabonát éppen ezért hívták életnek, hiszen akinek volt kenyere, az nem éhezett.

Koszorúztak, emlékeztek a kopjafánál

Az aratást követően megkoszorúzták az ácsi baptista temető emlékére felállított kopjafát. Azokra az idősekre is gondoltak, akik az előző aratónapokon még részt tudtak venni, de azóta elvesztették őket. Ezt követte az istentisztelet, ahol a nyergesi Darányiné Csonka Valéria lelkész hirdetett igét.

A közös ebéd után a Kajárpéci Vizirevü vásári komédiával érkezett, amely Sobri Jóska felakasztásáról szólt. Felléptek Szűcs Erika legkisebb néptáncosai és a Lajta Néptáncegyüttes is.