2021.03.03. 11:30
Elharapódzott az afrikai sertéspestis, több megyei településen is kimutatták
Az afrikai sertéspestis nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt a házi sertés és a vaddisznó fogékony. Most szűkebb hazánkban is elterjedt.
Derecske, 2014. április 17. Sertések a Bold Agro Kft. telephelyén Derecskén 2014. április 17-én. Négy hazai sertéstenyésztõ, illetve húsfeldolgozó gazdaság kapta meg elsõként a kiváló minõségû sertéshús védjegyet a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácstól. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Forrás: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt
A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi főosztály illetékes osztálya, felügyeleti hatóságként, afrikai sertéspestis-fertőzött területté nyilvánította Komárom, Ács, Kisigmánd, Nagyigmánd, Kocs, Környe, Kömlőd, Kecskéd és Oroszlány közigazgatási térségét. Emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálatai afrikai sertéspestis vírust mutattak ki a Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Naszály, Neszmély, Szomód és Almásfüzitő közigazgatási területét érintő vadgazdálkodási egység környékén elhullott, kilőtt vaddisznókból.
Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az emberre ellenben teljesen ártalmatlan ez a betegséghordozó. A legnagyobb gondot azonban a vaddisznók és a házi sertések „érintkezése” okozza, amely csak különösen védett telepeken zárható ki. Éppen ezért a Kisbéri- és a Tatabányai Járási Hivatalnak a térségükhöz tartozó valamennyi sertéstartó egységét megfigyelés alá kell vonniuk, és valamennyi telepet és azok állományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venniük.
A szigorított előírások között szerepel például, hogy a gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, ahol a vaddal nem kerül kapcsolatba. Ennek az oka, hogy a leggyakoribb fertőzési „útvonal” a vaddisznótól vezet a házi sertéshez. Ezért a sertéstenyésztőknek be kell tartani az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi – biológiai biztonsági – követelményeket.
Jelen helyzetben élő sertések egy telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A létesítmény valamennyi olyan légterében a hatósági állatorvosnak el kell végezni a jószágok klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb malacok esetében az egyedek egy részének hőmérőzését is el kell végezni.
A megállapított afrikai sertéspestis betegség okán a fertőzött terület kijelölése és intézkedések elrendelése miatt tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata. A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetését szintén tiltja a kormányhivatali határozat.
Az ASP kockázata szűkebb hazánkban
Megyénk településeit az illetékes hatóságok, az afrikai sertéspestis fertőzési kockázata alapján három kategóriába sorolták. A legenyhébb minősítés a szigorúan korlátozott térség. Ezt a kockázati rangsorban a fertőzött térség követi, majd a magas kockázatú környék kijelölése is megtörtént.
Magas kockázatú kategóriába tartozó város, illetve község három járásunkban – oroszlányi, komáromi és kisbéri – fordulnak elő. Ilyen település, a járások előbb felsorolt sorrendjében a következők: Bokod, Dad, Szákszend, valamint Ács, Bana, Bábolna, illetve Aka, Ácsteszér, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Réde, Súr, Tárkány és Vérteskethely.