Viharos adok-kapok Tatabányán: így sikerült harmadjára elfogadni a 2019-es zárszámadást

Ahogy arról beszámoltunk, július 30-án, harmadik nekifutásra sikerült elfogadnia a 2019-es zárszámadást a tatabányai közgyűlésnek. A törvénysértő állapot megszüntetése azonban minden volt, csak könnyű szülés nem. Az DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd szivárványkoalíció, a Fidesz-KDNP frakciója és a Mi Hazánk képviselője sem spórolt a puskaporral.

Zavaró és nem zavaró körülmények a teremben

A hangulat rövid idő alatt feszültté vált. Az apropó ismét a zárszámadás volt, illetve először a teremben uralkodó hangulat. Szücsné Posztovics Ilona szerint annak elfogadása ünnepi pillanat kellene, hogy legyen, és a Fidesz-KDNP, valamint a Mi Hazánk miatt nem lett az. Ekkor Bereznai Csaba (FIDESZ-KDNP) rászólt valakire, hogy ki mondta neki, hogy fényképezhet, mire a polgármester a GDPR szabályokra figyelmeztetett mindenkit, de nem volt egyértelmű, hogy a fotózóra, vagy képviselőkre gondolt-e.

Bereznai Csaba ezután felvetette, hogy lehetne-e úgy dolgozni, hogy nem kiabálnak, zavarják a munkát a jelenlévők, vagy szünetet kell-e elrendelni. Szücsné Posztovics Ilona, ellenzéki támogatással megválasztott polgármester nem érzett zavaró körülményt, így nem szünettel „kezdődött” a valódi tárgyalás, már ha annak nevezzük, ami ez után jött.

Mennyi az annyi és mi az ünnep?

Schmidt Csaba, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője módosítást nyújtott be a zárszámadáshoz. Ebben a mintegy százmillió forintos intézményi maradványösszeget osztotta volna fel, nagyságrendileg az alábbi formában a városi intézmények között, elismerve az azokban folyó szakmai munkát és a takarékos gazdálkodást:

És nagyjából itt el is indult a polémia, az egyet nem értés, egymásra mutogatás. A polgármester szerint ugyanis a maradvány elosztása nem a napirend tárgya, mert utóbbi csak a zárszámadás elfogadásáról szól. Egyébként a most benyújtott táblázatban az intézményi maradványösszegeket már nem szerepeltették.

Schmidt Csaba szerint az általa javasoltak kifejezték volna a szándékot és garanciát adtak volna arról, hogy a 2019-ben felszabaduló pénzmaradvány az intézményekhez kerül. A polgármester szerint egy frakció sem akar elvonni. A fideszes frakcióvezető erre – utalva a városvezető nyitógondolataira – visszavágott, hogy szerinte nem a zárszámadás elfogadása az ünnep, hanem egy fejlesztés befejezése, a segítségnyújtás, és hogy nem tudja, Fekete Miklós mostani alpolgármester miért nem ünnepelt velük tavaly például. Schmidt Csaba azt is nehezményezte, hogy az utolsó pillanatokban kapták meg az előterjesztést, de megelőlegezték a bizalmat, hogy a látott számok korrektek.

Boda Bánk László, a Mi Hazánk képviselője sem maradt csendben. Kioktatta a polgármestert, hogy ha a zárszámadáshoz kapcsolódó táblázatok benne vannak a rendeletben, akkor azokat bármennyire is tájékoztató jellegűnek gondolja Szücsné Posztovics Ilona, azok számszaki döntésnek minősülnek. Ezzel utalt arra, hogy hogy a maradványösszegek feltüntetése fontos a zárszámadásban, ahogy az azokról való döntés is.

Megvágott mondatok nyomában

A Mi Hazánk képviselője ezután még nagyobb fokozatra kapcsolt, és a polgármesterre zúdította kritikáját: politikai nyomásgyakorlásról beszélt, kiemelte, hogy az ünnepi pillanathoz olyan ünnepi helyzet kellene, amikor nincs vita, és elővette Szücsné Posztovics Ilona Facebook-videóit is.

– Ki készíti ezeket a videókat? Ki vágja meg a képviselők mondatait úgy, hogy akár még a mondat végét sem várják meg? Ez nem baráti gesztus és az ünnepi gesztushoz a legkevésbé megfelelő – részletezte, felháborodásának hangot adva, majd hozzátette: ő politikai sikernek veszi a Mi Hazánk súlyát és szavát a közgyűlésben, de a politikai perpatvar senkinek sem érdeke, majd azt is felvetette, hogy talán ezzel a magatartással akarnak új választást kikényszeríteni a városban.

Földhözverés és szombati telefonhívás

Nagy Béla sem hallgatott: ő arról szólt, hogy ha a zárszámadás mindig ebben a formában készült, akkor „lehet földhöz verni magunkat”, de mégis, mi a másik oldal problémája. Lusztig Péter alpolgármester ehhez képest keményebben fogalmazott. A DK-s politikus először is felidézte, hogy a szabadsága alatt, szombaton hívta fel őt a Népszava, hogy reagáljon arra: a Fidesz szerint eltűnt másfél milliárd forint.

– Nem kellett volna feljelentést tenni? Vagy meglett a pénz? A fideszesek politikája lejáratja a közgyűlést, a várost és egyáltalán nem a tatabányaiak érdekeit szolgálja – fogalmazta meg véleményét. A megszólított oldalról Magyarné Kocsis Andrea próbálta megvilágítani, hogy mi a különbség a mostani és a korábbi zárszámadások között.

Például az, hogy azokat együtt tárgyalták a költségvetéssel, míg most Szücsné Posztovics Ilona úgy fogadott el egy költségvetést a covid-járvány alatt, hogy még egy árva videóchatre se hívta össze a közgyűlést. Így most nem tudtak a maradványokról egyeztetni, de sok pénzt vontak el a körzetektől is például.

A 24 milliós kérdés

Itt kezdődött a második felvonása a polémiának, ugyanis elkezdődött a számháború. Frankné Farkas Gabriella szerint a fideszesek „elég keményen nyomták a médiában”, hogy az összefogásbeliek el akarnak vonni 24 milliót az óvodáktól. Hajdu Ferenc (MSZP) felháborodásának adott hangot (bár kevesebb elánnal, mint ahogy Boda Bánk László szokta) annak kapcsán, hogy „24 milliós óvodai elvonással riogatnak” (a fideszesek), de ezzel köszönő viszonyban sincsenek a számok, és egyébként is az előző közgyűlésen elfogadtak egy 60 milliós eszközbeszerzést, így igazából pluszt kapnak az óvodák.

A Fidesz-frakció sem maradt adós, viszontválaszaikban kitértek arra, hogy az intézményi elvonások során igenis 24 millió szerepelt, és akár eszközbeszerzésre is ott lehet hagyni a maradványt, Turza Károly pedig megjegyezte, hogy örül neki, hogy a „túloldalon” is rájöttek, micsoda fejlesztések lettek itt lekötve.

Ezután a polgármester szót adott magának, megköszönte Schmidt Csabának a javaslatát, és majd átgondolják, melyik ovinak, bölcsinek van a leginkább szüksége a pénzre. Majd elrendelt egy tízperces szünetet, ami bő fél órán át tartott. Azt követően Fekete Miklós alpolgármester kezdett matekozni, kicsit megcáfolva szivárványkoalíciós társát, Hajdu Ferencet, szerinte ugyanis a maradványösszegből 60 milliót írtak a visszaadandó, 15-öt a visszaadásra javasolt, és 24-et az elvonásra javasolt sorba. Ezért ő nem a Schmidt-féle 99 milliót oszttatná fel, hanem ez utóbbi 24 milliót, a következő költségvetésnél.

Aki bújt, aki nem, avagy megint nem volt meg egy képviselő

Schmidt Csaba a szünet alatt kiegészítő határozati javaslatot fogalmazott meg, majd tett le a képviselők elé, hogy a közgyűlés nyilvánítsa ki: az ominózus pénzt az intézmények között, azokkal egyeztetve osszák el, és erre az idei költségvetés következő módosításánál tegyen javaslatot a polgármester. Kérte, hogy erről még a zárszámadás előtt szavazzanak. Szücsné Posztovics Ilona jelezte, szerinte erre nincs mód, mert utóbbi rendelet.

Kisebb zavart okozott, hogy a szavazásra készülődés közben nem találták Boda Bánk Lászlót, úgy látszik, ez egy újabb színfoltja lehet majd a közgyűléseknek az „aki bújt, aki nem”, a múltkor ugyanis Hajdu Ferenc tűnt el a sokpárti összefogásból, és sikerült is úgy lebonyolítaniuk (és elveszíteniük) egy napirendi pont levételét indítványozó fideszes javaslatot, hogy akkor meg ő nem volt a teremben.

Mindenesetre Boda Bánk László előkerült, és jött a szavazás, amin ő tartózkodott, akkor is, amikor a zárszámadást és akkor is, amikor a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének javaslatát megszavazták 17-17 igennel.