Még ősmaradványokat is festhettek a gyerekek Tatán

Izgalmas helyszín adott otthont a régészet napjának Tatán szombaton és vasárnap. Bár a programokat először a várudvarba tervezték, a mostoha időjárás miatt azokat beköltöztették a török kori átjáróba. A kőből épült évszázados, boltíves falak hangulata pedig igazán illett az alkalomhoz. A szervezők rengeteg érdekes interaktív programot ígértek a gyerekeknek. Így nem is csoda, hogy már nyitáskor több kicsi is érkezett.

Míg a gyerekek barlangrajzot vagy éppen gipszből készült ősmaradványokat festettek, ékszereket készítettek, a szüleik kényelmesen meghallgathatták a Tatai vár történelméről szóló érdekes előadást. Porszász Anna, a megyei Kuny Domokos Múzeum régésze elmondta, hogy minden nap három előadással készültek az érdeklődőknek.

– Minden előadást Tatával kapcsolatban álló régészek vagy egyetemisták tartottak. Igyekeztünk úgy lefedni a témákat, hogy mindenki találjon számára érdekeset. Többek között szó volt az őskori Tatáról, de a régészet makrórobotikájába is bepillanthattak – árulta el a régész.

Tatabányán egy történelmi sétával kezdődött a program. A város leghíresebb történelmi legendáihoz, a Szelim-barlanghoz, illetve a Turul-emlékműhöz több mint harmincan sétáltak fel. A kirándulók a túrázás közben megismerkedhettek a helyek legendáival is.

Délután a Bányász Skanzenbe várták az érdeklődőket.

– A miniásatáson homokkal töltött ládákba eldugtunk agyagtáldarabokat. A gyerekek pedig a régészek szerszámainak segítségével keresték elő azokat, majd egy fotó segítségével a töredékekből összerakhatták a teljes tárgyat – magyarázta Pál Gabriella, a múzeum igazgatója, aki egy előadáson a régészek izgalmas munkájáról is beszélt. De a város legendás régészeti lelőhelyeiről is hallhattak az érdeklődők.

– A Szelim-barlangban neandervölgyiek éltek, A Tatabányai Ipari Parkban egy építkezésen pedig egy körülbelül 5000 éves emberpár csontvázára bukkantak. A szerelmesek egymással szemben, egymást átkarolva fekszenek a kettős sírban – sorolta a legeket a régész.