Behajtott a hungarikumok „előszobájába” a kocsi kocsi

A Hungarikum Bizottság eheti, 25. jubileumi ülésén a fővárosban Nagy István agrár­miniszter egyebek között bejelentette, hogy a Magyar Értéktárba felvették a kocsi kocsit is. Ezzel most először olyan Komárom-Esztergom megyei értékünk lett, amelyet országos kincsnek minősítettek. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos az ülésen külön is kiemelte indoklásában, hogy a kocsi kocsi a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte.

A megyei értéktár bizottság 2014 nyarán, mint szűkebb hazánk kulturális örökségeként fogadta be ezt az ikonikus járművet. A Magyar Értéktárba történő felterjesztése – amely a megyei önkormányzat nevéhez fűződik – viszont már az ipari és műszaki megoldások kategóriában történt. Ezzel a döntéssel a kocsi kocsi „behajtott” a hungarikumok „előszobájába”.

Szót adtunk a világnak a kocsival

Ezt a magyar szót vette át a többi európai nép is. Innen eredt a német Kutsche, a francia coche, a spanyol coche, az olasz cochio, az angol coach, a lengyel kocz, a cseh koč, a szlovák kocija, a szerb kočije, a falamnd goetse, a svéd kusk, a román kocsie szó is.

– Hét évvel ezelőtt állt fel a települési értéktár bizottság, amely elsőként, helyi értékként a kocsi kocsit vette fel – emelte ki Simon László a hír kapcsán. – Néhány hónappal később, 2014 nyarán terjesztettük felvételre a járművet a megyei értéktárba. Ezt követően, 2016-ban a megyei önkormányzat javasolta a kocsi kocsi Magyar Értéktárba kerülését. Azóta négy év telt el, ami egy kicsit hosszú idő, de most nagyon boldogok vagyunk, hogy kedvező döntés született. A kocsi felvételére azonban úgy tekintünk, mint az utolsó lépcsőfokra, a hungarikumok „előszobájára”. Hiszen a végső célunk, hogy hungarikummá váljon ez történelmi személyszállító eszköz.

Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke megerősítette, hogy a közgyűlés javasolta a Magyar Értéktárba a kocsit. Megyei lajstromba kulturális örökségként került, felterjesztésre viszont az ipari és műszaki megoldások kategóriában.

– A kezdetekkor körülbelül 40–50 megyei „kincset” írtam össze – hangsúlyozta az elnök. – Elindult egy gyűjtőmunka, az érintettek pedig ajánlásokat tettek a frissen felállított értéktár bizottságnak. Óriási dolognak tartom, hogy most a kocsi kocsi – a javaslatunkra – már Magyar Érték is lett és útban van a hungarikumok közé. Egyébként még három javaslatunk van az országos bizottság előtt, a Szent István-i életmű, a Kisbéri félvér és a bábolnai Shagya, mint lófajták. A Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma a kocsi kocsival 175-re emelkedett.

Már az 1500-as években írtak a kocsiról

A kocsi magyar eredetére több nevezetes külföldi személy is utalt. Cuspinianus, a bécsi egyetem rektora 1511-ben leírja, hogy a magyarok közül sokan jöttek Bécsbe gyorsszekéren, melynek neve kocsi. Az egyik előadásában, amelyet 1516-ban nyomtattak ki, így szólott: „Nosza beszéljünk most… Magyarország lovairól, kancáiról, az ezek által vont gyors szekerekről, amiket egy helységről közönségesen kocsinak neveznek, ezeken egy nap alatt százezer lépésnyire bárki könnyen eljuthat.”

Avila y Zuniga spanyol történetíró, aki V. Károly császárnak a német protestánsok ellenviselt háborúját írja le, 1545-ben a kocsi magyar eredete mellett tanúskodik. „Minthogy az éjszaka hosszú és hideg volt, a császár olyanforma fedett szekéren hált, mint aminőket Magyarországon kocsinak neveznek, mert ez az elnevezés, valamint a találmány abból az országból való.”

A nyelvészek megállapítása szerint a kocsi szó a legrégebbi besztercei szószedetben sem szerepel. Legelőször az 1533. esztendőben készült Murmelius-féle szójegyzékben találjuk meg a kocsi szót.

A kocsi Mátyás király idejében lett általánosan használatos, 1485 után, amikor Mátyás király Bécset meghódította, oda tette át székhelyét, a kocsit kimondottan személyszállításra használták. A középkorban Kocson virágzó kocsigyártás volt, amelynek híre egész Európát bejárta. Ennek a kocsigyártásnak a török pusztítások véget vetettek. Az itt készült kocsik híre azonban fennmaradt. Az 1614-es újratelepülés után újra megalakult a céhes ipar, de azokat a híres kocsikat, mint amilyeneket Mátyás király idejében készítettek, már nem tudták megismételni, olvasható a megyei értéktár oldalán.