A fővadász elárulta, hogyan védekezhetünk a telkeken megjelenő vaddisznók ellen

– Mit tegyen egy városlakó, ha meglát egy vaddisznót?

– Fontos dolog, hogy a vaddisznó alapvetően kerüli az embert. Ha véletlenül mégis látunk valahol, semmiképpen se próbáljunk meg az állat közelébe jutni! A nyugalmunkat megőrizve, hirtelen hanghatás, vagy mozdulat mellőzése mellett hagyjuk el a helyszínt. Veszélyesek leginkább a malacot vezető kocák lehetnek, ha utódaikat fenyegetve érzik, de a sebesült, menekülésre korlátozottan képes vaddisznó szintén agresszíven viselkedhet. Póráz nélkül vezetett kutyára a malacait óvó, vagy pihenőhelyén megzavart vaddisznó rátámadhat, ezért is fontos a póráz alkalmazását előíró jogszabályok betartása.

– Kihez forduljon egy nyaraló- vagy háztulajdonos, ha kárt okoztak nála a vaddisznók?

– A területileg illetékes önkormányzat jegyzőjénél tud bejelentést tenni az érintett.

– Miért „látogatja” szívesen a vaddisznó a belterületeket?

– Szakkifejezéssel élve, erdősült a megyeszékhely közigazgatási területének csaknem a fele. Ezek az erdőtömbök közvetlenül határosak a várossal. Az erdők természetes „alkotóelemei” a vadon élő állatok, de a lakott területek terjeszkedése következtében – például az M1-es autópálya megépülése, Tatabánya, Vértesszőlős, Baj, Tata, Agostyán összeépülése – a vadon élő állatok élettere csökkent, az átjárási lehetőségek a Vértes- és a Gerecse-hegység között ezen a területen megszűntek.

– A vaddisznó tehát már hozzászokott és alkalmazkodott az ember közelségéhez?

– Így van, ezért a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordul. A település összességében vonzó élőhely számára, amelyet könnyen és zavartalanul el is tud foglalni. Elsősorban a megfelelő búvóhely, valamint a többnyire bőséges víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, bokros, elhanyagolt, felhagyott művelésű terület. A mindenevő vaddisznó különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket, valamint a talaj felső rétegében élő férgeket, puhatestűeket. A hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj, ahol sok csiga, giliszta él, valamint a kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség együttesen kiváló élőhelyi adottságokat teremt számára.

– Mivel segíthetik a belterületi ingatlanok tulajdonosai a vadvisszatartó tevékenységet?

– Azzal, hogy ingatlanjaikat megfelelő technológiát alkalmazva körbekerítik, a már meglévő kerítéseiket rendszeresen megvizsgálva kijavítják a meghibásodásokat, a gazos, cserjés részeket rendszeresen karbantartva megakadályozzák, hogy ott vadrejtő sűrűk alakuljanak ki. Vadvisszatartó erő lehet, ha a kertek végében kialakított komposztálódombokat tudatosabban kezelik, időről időre gondoskodnak a zöldhulladék elszállításáról, annak felhalmozása helyett. Fontos, hogy a belterületen megjelenő, vagy már ott élő vadat ne etessék, ne szoktassák magukhoz, mert ezzel csak fokozzák a vad jelenlétét a belterületen, ami újabb problémát eredményez.

– Mi hozhatja meg a kívánt eredményt?

– Kizárólag hármas együttműködés. Ennek keretein belül a nyaralótulajdonos a birtokát kulturált állapotban tartja, az önkormányzatok mindent megtesznek az elhanyagolt, elvadult területek felszámolása érdekében, a vadászatra jogosult pedig törvény adta lehetőségein belül csökkenti a vaddisznóállomány sűrűségét a település belterületén kívül eső részeken.