A Pilis kristálybarlangjában denevérek őrzik a természeti kincseket

Elkezdődött a szavazás arról, hogy a megye 7 csodája közé melyek kerüljenek be a befutott jelölések közül. A 24 Órában és a Kemma.hu-n mind a húsz „csodajelöltet”bemutatjuk a szavazás végéig, önök pedig online és a lapban is megjelenő szavazólapon voksolhatnak, szavazatukkal pedig nyerhetnek is. Íme a Sátorkőpusztai-barlang:

A kristálybarlang 1946-os felfedezésének híre nemcsak a szakembereket vonzotta a mesés kincsekhez, hanem sok környékbeli is felkereste a barlangot. A gyűjtők, akik között a hivatalosan eljáró muzeológusok ugyanúgy előfordultak, mint laikusok, sohasem távoztak üres zsebbel.

A képződmények nagy részének apránként nyoma veszett. Ezek közül még manapság is kerülnek elő különböző példányok, magángyűjtők és múzeumok tárlataiból, padlások, pincék rejtekéből. A Sátorkőpusztai-barlang kifosztásában a környéken állomásozó katonák, magyarok és szovjetek egyaránt szerepet játszottak.

A „hivatalos” felfedezését követően számos, korábban vitatott kérdés dőlt el a hévizes barlangok keletkezésével és fejlődésével kapcsolatban, azonban a tudósoknak még ma is jó néhány kérdésre kell megtalálniuk a választ. A kutatók szerint a barlang keletkezése a harmadkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidék mai arculatát létrehozó töréses hegyszerkezet kialakult.

Ez a töréses szerkezet tette lehetővé a hévizek feláramlását, és végeredményben a barlang létrejöttét. A kalcit, aragonit és gipszkristályok változatos – jellemzően hártya, kéreg, tű és oszlop – formákban borítják a barlang falait a talajtól a mennyezetig. A szinte szabályos gömb alakú termecskék, a gömbfülkék mesterséges beavatkozások nyomainak tűnhetnek.

A barlang jó néhány élőlénynek szolgál állandó és időszakos lakhelyéül. A kis patkósdenevér is meghúzódik itt, egyedszámát húszra becsülik. Az igen ritka hosszú fülű denevérrel szintén találkoztak már a kutatók; másfél évtizede a kereknyergű patkósdenevér is megjelent.

Előszeretettel keresi fel a barlangot az erdei pele is: 2003 telén a barlangászokat is meglepte, amikor 40 méteres mélységben, az agyagos törmelékbe bújva találtak egy éppen téli álmot alvó példányt. A barlang felső szakaszában számos rovar, többek között szúnyog, légy és pók telel át.

A Sátorkőpusztai-barlang gondozója és üzemeltetője az 1989-ben megalakult Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE). A szervezet célkitűzései között szerepel, hogy a barlangot minden érdeklődő számára bemutathatóvá tegye. A barlang megtekintésére augusztus és december kivételével minden hónap második hétvégéjén, valamint március, április, május és szeptember negyedik hétvégéjén van lehetőség, kizárólag előzetes bejelentkezés útján.

A túrát a nehezebb szakaszokon vaslétrákkal, illetve kötéllel könnyítették meg. Ezek az eszközök cseppet sem rontanak a barlangjárás varázsán, mindössze biztonságosabb és gyorsabb közlekedést tesznek lehetővé. Az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével járhatóak.