Az afrikai Újbábolna atyját újratemették Bábolnán

Beteljesült a legendás magyar ménesparancsnok akarata, ugyanis a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete elnökének kezdeményezésére és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatójának támogatásával szombaton végső nyughelyére helyezték Pettkó-Szandtner Tibornak és hitvesének, Pettkó-Szandtner Margitnak hamvait, amelyeket a bajorországi Starnbergből hoztak Bábolnára. A kiváló katona, ménesparancsnok és világhírű fogathajtó végakarata, hogy egy bábolnai legelőben nyugodjon, csaknem hatvan év után vált valóra.

Pettkó-Szandtner 1920-ban került Bábolnára, ahol Hajnyi Artúr beosztott tisztje volt, majd 1932-ben nevezték ki ménesparancsnokká. A leromlott épületeket felújíttatta, az udvart parkosították, mindenütt tataroztak, építettek. Ahogy a róla elnevezett iskola honlapján olvasható, szenvedélyes és kiváló hajtó volt, a bábolnai kancákat fogatba is betanította, a besorozott katonákból kiváló hajtókat nevelt. A bábolnai fogatok megjelentek a hazai és nemzetközi fogathajtó versenyeken, ott voltak a leghíresebb, legrangosabb lovaspályákon. A ménesparancsnoka tenyésztőnek is kiváló volt: . Amikor Gustav Rau lótenyésztési főfelügyelő és kiváló hippológus Magyarországra látogat, elragadtatással írt a Bábolnáról, mondván, hogy itt megtaláljuk az arab lovat teljes szépségében, klasszikus formájában, a ménesbirtok az arab ló Mekkája.

Megmentett lovait az amerikai parancsnok elsinkófálta

Amikor a második világháború alatt Pettkó-Szandtner meghallotta, hogy a súlyos harcok következtében elpusztult a hortobágyi ménes; azonnal cselekedett: olyan helyre akarta a ménesek állományának nagy részét menekíteni, ahová nem ér el a frontvonal. Kiváló német kapcsolatait kihasználva a lovakat a bajorországi Bergstetten remondaistállóiban helyezték el. Bábolnáról 400 lovat menekítettek így ki. A bajor területek amerikai megszállási zónába kerültek, és a háború utáni első békenapok rózsásan kezdődtek, ám a helyzet nem tartott sokáig. Az új amerikai parancsnok, James Owens a kiváló lovakat elárverezte fillérekért, szérumtermelésre odaadta egy bajor gyógyszergyárnak, és a legkiválóbb lovakat behajózták Hamburgba, és jóvátétel címén kivitték az Egyesült Államokba. Pettkó-Szandtner Tibor oroszlánként harcolt a lovakért, de ezzel akkor nem sokat ért el. „Persona non grata” (nem kívánatos személy) lett Bajorországban.

Pettkó-Szandtner időközben itthon „hazaáruló” lett a hatalom szemében, mivel nyugatra menekítette az állami ménesek lóállományát. Amikor tudomására jutott, hogy a nyugatról hazatért személyzetet le akarják váltani – mint megbízhatatlanokat – és szakszerűtlen lépésekre készültek, tollat ragadott és levelet írt az akkori mezőgazdasági miniszternek Barányos Károlynak. 1946-ban, Svédországban telepedett le. Innen vezetett az útja Afrikába.

Az egyiptomi király ménesét is naggyá tette

Mohamed Taher pasaaz egyiptomi király rokona – különben kiváló lovas szakember – felhívta telefonon gróf Almássy Lászlót (akiről Az angol beteg című Oscar-díjas film főszereplőjét mintázták), hogy tudna-e ajánlani valakit, aki elvállalná a Kafr-Farouk ménes vezetését. A gróf ismerte Pettkó-Szandtner helyzetét és azt is, hogy milyen kiváló szakember a bábolnai ménesparancsnok. A meghívást azonnal elfogadta a tábornok és ekkor egy új élet kezdődött Pettkó-Szandtner életében.

Néhány év alatt a ménes hatalmas fejlődésen ment át: a lovak külleme, minősége sokat javult. A ménes példás rendjét pompás virágágyások, fehérre meszelt karámok hangsúlyozták. Rövid idő alatt a Kafr-Farouk (El Zahraa) ménes lett az arab lovak tenyésztőinek egyik fő beszerzési forrása, hiszen hamar híre ment Szandtner teljesítményének, hatalmas sikereinek.

A Bábolnai Helytörténeti Baráti Kör ezekről az évekről azt tudta meg többek között, hogy Pettkó-Szandtner új istállókat építtetett, karámokat tervezett, tenyésztési programjának irányvonalát a származás és a típus szabta meg. Néhány év alatt a ménes hatalmas fejlődésen ment keresztül, a lovak minősége, megjelenése, szépsége sokat javult. A párosítások során jött létre a nagyon szép szürke elegáns mén, mely a versenypályán is megállta helyét, és örökítőnek is kiemelkedőnek bizonyult.

Megépítette Újbábolnát Afrikában

A sivatagban a ménesparancsnok megteremtette Újbábolnát. Ahogy az ötvenes évek vége fele Oláh László írt erről, az istállók fala „Bábolna-sárga” volt, az ajtók felett táblák, a rézgombok díszítése mind Bábolnát mintázta, Pettkó-Szandtner boxokat építettetett, a lovak ugyanúgy nem voltak megkötve, mint Magyarországon, a karámok fenyőgerendáit pedig Erdélyből hozatta, de magyar akácot is ültetett. Arról így beszélt az egykori bábolnai ménesparancsnok Oláh Lászlónak:

„Ezt én magam ültettem ide, a többi az eukaliptusz vagy citrusféle. Ez az én fám, ha ránézek, azt képzelem, hogy a Nyírség homokján élek”.

Pettkó-Szandtner Tibor 1959-ben hagyta el Egyiptomot és Lajos bajor királyi herceg meghívására visszatért az öreg kontinensre. Élete utolsó éveit a volt sárvári ménes lovai között élte le. 1961. január 6-án halt meg Leutstetten-ben.

Ólomüveget szenteltek fel a hazafi emlékére

A hét végi, bábolnai szertartás előtt az egykori ménesparancsnok támogatásával épült protestáns templomban ólomüveget szenteltek fel. A gyászmenet aztán a Ménesudvarról indult, a Hősi kapun át és a Ménesudvar előtti parkba halad. Az ágyút, melyen a hamvak voltak, négyesfogat húzta, a sort pedig Osama, a Shagya arab mén vezette, nyergében Pénzes Gáborral, majd őt követték az egyházi személyek, az evangélikus és a református lelkészek, a katolikus lelkipásztor, a dobosok és a Bábolnai harsonások, valamint saját korabeli egyenruhába öltözött Nádasdi Huszárok, 48-as Lovas Nemzetőrök, emellett első és második világháborús katonák. A gyászszertartáson dr. Nagy István beszédében úgy fogalmazott, Babits Mihály azt írta, hogy a magyar világ rendre megfeledkezik megőrzendő értékeiről.

– Ezen a közönyön átlépve, ma főhajtással és a kivételes embert, az alkotó hazafit megillető tisztelettel búcsúzunk az egykori bábolnai ménesparancsnoktól, a Földművelésügyi Minisztérium egykori államtitkárától, Pettkó-Szandtner Tibortól és feleségétől, Margit asszonytól – emelte ki az agrárminiszter. A katonai tiszteletadás mellett végső nyugalomra helyezett házaspár gyászszertartásán rengetegen vettek részt, többek között rokonai és tisztelői is. A szertartáson a Honvédelmi Minisztérium fúvós zenekara és a díszszakasz is közreműködött.

A gyászszertartás után tarsolygyűjteményről készült fotókiállítás nyílt meg az Ötösfogat Étterem különtermében. Délután Pettkó-Szandtner Tibor munkásságáról és megállapításainak mai aktualitásáról ünnepi közgyűlést és konferenciát tartottak.

Koszorút helyeztek el a temetésen

A sírhelynél koszorút helyeztek el Pettkó-Szandtner Tibor rokonai Pettkó-Szandtner Edit, Pettkó-Szandtner Dávid és Jármay Balázs, valamint dr. Nagy István agrárminiszter, dr. Négyesi Lajos ezredes, a Kegyeleti Diplomáciáért felelős Miniszteri Biztos helyettese, Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője, Popovics György a megyei közgyűlés elnöke, dr. Horváth Klára polgármester. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok nevében Haál Gábor igazgató és Hanesz József gazdasági vezető. A Pettkó-Szandtner Iskola részéről Körmendi Csaba igazgató és Bajcsai Miklós igazgatóhelyettes. A Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete nevében pedig dr. Hecker Walter tiszteletbeli elnök és Rombauer Tamás elnök.

(Borítókép: cseridavidkonyv.blog.hu)