Bajuszversenyt nyert betyárunk, Palotai Attila külföldön próbálna szerencsét

A nagysápi Palotai Attila kifejezetten érdeklődik a magyar történelem elmúlt százötven éve iránt és folyamatosan kutatja a betyárok történetét, akikről az interneten olvasott először. Öt esztendővel ezelőtt Csákberényben járt, ahol egy emlékműavatáson személyesen is találkozhatott a bajszos, kalapos hagyományőrzőkkel, akik hamar maguk közé csábították.

Az elmúlt öt évben a Hagyományőrző Szabadbetyár csapattal több kiemelt rendezvényen, köztük a Mohácsi Busójáráson is megfordult és mindenütt remek fogadtatásban részesültek. Idővel úgy vélekedett, hogy az öltözet mellé ápolt és gondozott orrseprű is dukál, ezért három évvel ezelőtt elkezdte növeszteni a bajuszát és a szakállát.

Miután arcszőrzete egyre szebb alakot öltött, elhatározta, hogy a Kunszálláson megrendezett Bajuszfesztiválon megméretteti magát. Az első versenyén rögtön harmadik helyen végzett, amely kellő motiváltságot nyújtott a folytatáshoz.

A harmadik helyezés után eldöntötte, addig nem válik meg a bajszától, amíg nem szerzi meg a hőn áhított győzelmet. A siker után a bajusz mégis megmaradt, időközben a védjegyévé vált. Merészebb álmokat dédelgetett: borsodi, valamint bajuszkirályi címről álmodozott. Az utóbbi kitüntetés egy évre illeti meg birtokosát, emellett fogadalmat kell tennie, hogy a Magyar Bajusz Társaság rendezvényein népszerűsíti a szakáll-bajusz viseletet. A X. Kunsági Bajuszfesztiválon bajusz-szakáll kategóriában újabb címet nyert, ezáltal újabb álma teljesülhetett.

A nyár sem múlt el eseménytelenül: az I. Jászsági Bajuszmustrán ugyan negyedik helyen végzett, de a VII. Borsodi Bajuszmustrán a toldott bajusz kategóriát nyerte meg és a XX. Bakonyi Betyárnapokon a Leghetykébb betyárbajusz díjat nyerte el. Palotai Attila a további sikerek reményében gondosan ápolja arcszőrzetét, kétnaponta hajvasalóval új formákat alakít ki belőle.

„A bajusz megmutatja, hogy milyen ember vagy” – vallja Palotai Attila.

– Az utcán az orrseprűnk megpödrésével köszönünk az embereknek – ismertette a nagysápi betyár, aki a Magyar Bajusz Társaságnak tiszteletbeli tagja.

Palotai Attila saját bevallása szerint az arcszőrzete inkább ritka, mint szép, ezért még rendkívül sokat kell vele foglalkozni, ahhoz hogy külföldön is megmérettethesse magát.

Foglalkoztató tájházat alapítana

Palotai Attila fontosnak tartja, hogy a mai fiatalok is megismerkedjenek a magyar történelemmel és különösen a betyárok életével. Társaival gyakran járnak iskolákba előadásokat tartani, hiszen az ismeretterjesztés mellett szeretnék a gyermekeket igazi közösséggé kovácsolni. Természetesen lakóhelyén, Nagysápon is szeretné, ha a fiatalok is ápolnák a magyar hagyományainkat. Édesanyja, Burján Ilona tiszteletére foglalkoztató és tájházat hozna létre, amely egyfajta közösségi térként üzemelhetne a községben. A gyermekek a modern foglalkoztató tájházban heti két-három alkalommal találkoznának, ahol a kézműves foglalkozások mellett bizonyos mesterségeket is megismerhetnének, illetve elsajátíthatnának.