Felejtse el a kalciumot, ha rosszul lesz a darázscsípéstől: csak az adrenalin mentheti meg az életét

Korábban a katasztrófavédőket hívhatta a lakosság, ha fészket talált. Ám mára a darázsirtás nem tartozik a feladataik közé, megfelelő felszerelésük sincsen hozzá. Ha valaki a 112-es számot hívja, egy listát kap a környéken dolgozó darázsirtókról. Az állatok viszont továbbra is mindenütt ott vannak. A kerti medencék, szökőkutak, a természetes vizek és a könnyű táplálékszerzés miatt ugyanis az erdőkből beköltöztek a városokba.

Ráadásul a kis sárga-fekete csíkos repülő harcosok a méhekkel ellentétben sokszor indok nélkül támadnak, és akár tucatszor is megszúrhatják áldozatukat. Bár mérgük 4-5 szúrás után elfogy, a csípés helye továbbra is fájdalmas marad. Ha pedig valaki allergiás mérgükre, már egyetlen csípés is életveszélyes lehet számára. A szakemberek ezért sem ajánlják, hogy házilag próbáljuk kiirtani a darazsakat.

Amikor a kalcium már nem elég

Azonnali orvosi ellátásra van szükség – mentőt kell hívni! -, ha a csípést követő 30 percen belül hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, eszméletvesztés jelentkezik. Ezek mind az allergiás reakció, anafilaxia lehetséges tünetei. Ilyenkor az allergiás reakciók esetén általánosan alkalmazott kalcium nem ér semmit: a betegnek adrenalinra van szüksége, amit injekció formájában a combjába kell beadni. A darázsméreg-allergiások számára erősen ajánlott, hogy mindig legyen náluk egy úgynevezett autoinjektor, vagyis önbelövős toll, ami egy adrenalinnal töltött, egyszerűen kezelhető – az inzulinfüggő cukorbetegek adagoló eszközéhez hasonló – fecskendő. Szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki, erre a csípés helyétől a törzs felé vezető piros csík utal. Ez a gyulladás fertőzésből ered és jóval a csípés után jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen kórokozó baktérium is bekerült a bőr alá. Ebben az esetben antibiotikumot ad a háziorvos, írja a hazipatika.com.

– Szúrásbiztos védőruha, fejvédő és könyékig érő kesztyű nélkül senki se közelítse meg a fészket! A darazsaknak sokszor még veszély se kell, hogy támadjanak. Ha pedig az otthonuk közelébe merészkedünk, biztos, hogy nem ússzuk meg szúrás nélkül – figyelmeztetett Pollágh Csaba közegészségügyi gázmester, egy esztergomi irtócég szakmai igazgatója, aki elárulta, mivel tavasszal még nincsenek kiépült darázskolóniák, nincs értelme az irtásnak sem.

A megtermékenyített királynőkön kívül ugyanis minden darázs elpusztul az előző télen, így a meleg beköszöntével csak az áttelelt királynők keresik a fészekrakáshoz ideális helyet. Azonban védekezni már ekkor is célszerű ellenük. Az úgynevezett darázscsapdák ugyanis pont a királynők befogására lettek kitalálva.

– Tavasszal, fészekrakás előtt láthatóak csak a királynők. Ekkor a kitett csapdákkal megelőzhetjük, hogy a közelünkben letelepedjenek. Ha viszont már fészket rakott, ki se dugja az orrát az otthonából. Az első almot még ő neveli fel, utána már a dolgozói végeznek minden munkát helyette. Ekkor a csapdával már csak a dolgozókat foghatjuk el, ilyenkor jelent megoldást az irtás – mondta az igazgató.

Ám az sem mindegy, mivel próbáljuk ártalmatlanítani a rovarokat. A szabadkereskedelemben kapható szerek ugyanis nem elég hatékonyak, így a királynő túlélheti a támadást, és újra elkezdi felépíteni birodalmát.

A királynőt is meg kell ölni

– Az irtás akkor hatásos, ha a királynőt, a fészekben lévő utódokat és a fészekhez vezető utat is elpusztítjuk. Az, hogy a dolgozók életben maradtak, nem számít. Fészek hiányában hamarosan elpusztulnak és más otthont sem találhatnak. Ha egy idegen fészekbe próbálnak bejutni, az ott lakók rátámadnak – magyarázta a szakember, aki szerint a porozógépes darázsirtás jelent azonnali megoldást és végleges megoldást. Ráadásul használatakor még a nem látható fészkek esetén sincs szükség az épület megbontására.

– Egy nagynyomású géppel juttatjuk be a púder állagú szert a fészekbe. A nyomásnak köszönhetően a hatóanyag így az akár több emeletes fészek legmélyén megbújó királynőhöz is eljut. Az idegméreg pedig érintkezés és belégzés útján is hat. Ráadásul a rovarok kiszáradnak, mumifikálódnak, így a későbbi fertőzésveszélyt is megakadályozzuk – árulta el a gázmester.

– A szer se a madarakra, se az emlősökre nem jelent veszélyt. Egyéb rovarokat, mint a poloska, vagy a hangyák azonban szintén elpusztít. Ezért a méhekre is káros, viszont mivel célzott irtásról van szó, ami csak a darázsfészek területére terjed ki, a méhek nem kerülnek veszélybe – szögezte le a szakember.

A tőrösdarázs védett állat

Léteznek olyan darazsak is, melyek bár ijesztőnek tűnhetnek, teljesen ártalmatlanok. Ilyen az óriás tőrösdarázs is, mely nemhogy nem bánt, de védett is. Ráadásul nagyon hasznosak is, hiszen pusztítják a növényekben komoly károkat okozó pajorokat, vagyis a cserebogarak lárváit. A felnőtt egyedek nektárral táplálkoznak. Támadni csak nagyon ritkán szoktak, szúrásuk akkor is csak kellemetlen, de nem veszélyes. Főleg a párzási időszakban, nyár elején találkozhatunk velük. Nász után azonban a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig a mérgükkel megbénított bogárlárvába teszik le petéiket.

Méhcsípésre szódabikarbónát, darázscsípésre citromlevet, ecetes vizet!

A darázs-, illetve méhcsípések következtében normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik. Ilyenkor a tüneteket helyi kezeléssel, borogatással és különböző krémekkel enyhíthetjük. A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal jó bekenni, ehhez szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, például citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni – magyarázta dr. Pintér Judit allergológus a webbeteg.hu-nak.