Tatabányán mondtak ítéletet a bírót halálosan megfenyegető férfi ügyében

Utolsó szó jogán egy saját maga által írt verset küldött el a bírónak az a győri férfi, aki a korábbi peres ügyében eljáró bíró, ügyvéd és szakértök megölésével fenyegetőzött. A vádlott szerint a versben leírtaknál többet nem tudna mondani. A gyereke iránt érzett szeretete és a kétségbeesése miatt vesztette el a fejét. A bíró a vers másolatát átadta az ügyésznek és a védőügyvédnek is, azonban a hallgatóságnak nem olvasta fel. 

A rímbe szedett sorok azonban nem érték el a kívánt hatást. A bíró a férfi bűnössége mellett döntött. V.V.-t 3 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésként 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A döntést az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a férfi és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Mint arról korábban beszámoltunk: a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettével vádolt 37 éves V. V. története még 2021-ben kezdődött, amikor volt élettársa bírósági eljárást indított vele szemben a közös gyermekük láthatásával, a szülői felügyeleti jogával kapcsolatban.

V. V. már a tárgyalásokon megfenyegette az eljáró pszichológus szakértőt, a bírót, a pszichiáter szakértőt, illetve élettársa ügyvédjét. A bíróság végül úgy döntött, hogy az apa kéthetente láthatja a fiát, amit a férfi nem tudott elfogadni. Ezért több alkalommal is kihívta a rendőrséget az anya szüleinek címére azt állítva, hogy elrabolták a gyermekét és nem tud vele emiatt találkozni. 

A hívások során azzal fenyegetőzött, hogy megöli, elvágja a torkát a gyermekelhelyezési ügyben döntést hozó bírónak, az ügyvédnek, a szakértőknek, illetve a nagyapának is. A vádlott rendőrségi ügyeletre, a segélyhívó központba történő folyamatos telefonhívásai miatt a hatóság büntetőeljárást kezdeményezett. 

A csavart az ügyben az adta, hogy a segélyhívó központ feljelentést tett V.V. ellen, mert összesen 183 alkalommal telefonált nem segélyhívásnak minősülő indokkal. Emiatt szabálysértési eljárást indítottak ellene. Ezzel nagyjából egy időben hatósági feljelentés is történt a férfi ellen a bíróság megfenyegetése miatt. Itt már büntetőeljárásként, terrorcselekménnyel fenyegetés miatt indítottak eljárást ellene. Utóbbi miatt 2023 februárjában elrendelték az előzetes letartoztatását is. Időközben a szabálysértési eljárás be is fejeződött, ahol pénzbüntetést ítéltek meg. A büntetőeljárás pedig elfogultság miatt a győri törvényszékről átkerült Tatabányára.

V.V. a januári előkészítő ülésen beismerte, hogy valóban életveszélyesen megfenyegette a döntéshozót, azonban szerinte ez olyan volt, mint egy öngyilkos segélykérése. Nem volt igazi szándék a szavak mögött, csak azt szerette volna, hogy felfigyeljenek rá és segítsenek neki. Mint mondta, ő csak szerette volna felnevelni a fiát, beszélni, találkozni vele, amit szerinte a volt élettársa és a szülei megakadályoztak. 

A tárgyalás tanúvallomások felolvasásával folytatódott. lejátszottak több felvételt is, amit a segélyhívóra indított a vádlott. Felolvasták a rendőrök vallomásait is, akik a férfi bejelentése alapján mentek ki a nagyszülök házához. Volt olyan nap, amikor több alkalommal is bekopogtak az egyenruhások a családhoz. 

Illetve elhangzott az egyik független pszichológus szakértő vallomása is, aki még a gyermekelhelyezés során hallgatta meg a férfit. Ő elmondta, hogy a megbeszélt időpontban V.V. megjelent a kórház előtt, azonban mivel a Covid alatt nem volt hajlandó maszkot felhúzni, így nem engedték be. Ezért az épület előtt beszélgettek mintegy háromnegyed órán keresztül. Később többször is zaklatta telefonon, illetve SMS-ekben fenyegette, hogy feljelenti a kamaránál és mosogatónak sem veszik majd fel. Ezeket az üzeneteket be is mutatta a bíróságnak. 

Ezután már a perbeszédek következtek. A férfi védőügyvédje azzal érvelt, hogy a jogszabályok szerint meg kellene szüntetni a büntetőeljárást védence ellen, mert már született ítélet az ügyben. Az ügyészség álláspontja azonban az volt, hogy a két ügy tényállása nem azonos, így nem áll fent a kettős ítélet. 

A döntés a bíróra maradt, aki végül az ügyészséggel értett egyet: 3 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésként 3 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat. Indoklás aszerint nem áll fen a kettős ítélet, mert a törvényben az áll, hogy a szabálysértési eljárás döntése után nem lehet büntetőeljárást indítani az ügyben, itt azonban egymással párhuzamosan folyt az eljárás. Illetve a bíró szerint a tényállás sem azonos. A szabálysértési eljárás ugyanis azért indult, mert a segélyhívóra nem segélykérésnek minősülő hívásokat indított. Míg a jelen esetben az ügyészség halálos fenyegetések miatt indította az eljárást. 

V.V. pedig beismerte a fenyegetéseket, amit a rögzített telefonhívások, illetve az üzenetek is alátámasztottak. Illetve a bíró szerint nem az számít, hogy a vádlott komolyan gondolta-e a szavait. Az számít, hogy aki ellen a fenyegetéseket tette mit gondolhat, érezhet ezekkel kapcsolatosan. Ezt akkor sem lehet, ha emberileg érthető lenne a felindultsága. Illetve fontos tényező, hogy több embert is megfenyegetett.

A döntést az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést. A védőügyvéd kérésére a bíró megszüntette V.V. letartoztatását azzal a feltétellel, hogy nem hagyhatja el a lakhelyéül megjelölt Dunaújváros területét.