Századik évfordulójához érkezett a megyei filmgyártás

Szűkebb hazánkban 1917-ben forgattak először játékfilmet. Deésy Alfréd rendező, aki abban az évben több alkotást is készített Tata–Tóvárosban. Bár zajlott az első világháború, mégis kezdetét vette a magyar kultúra újabb fejezete, amelyben a mozgóképek játszották a főszerepet.

Az egyik legfrissebb mű, amelynek a tatai vár volt az egyik helyszíne, az indiai Raabta, amelyet százmillióan néztek meg. Erről is szó esett azon a tájékoztatón, amelyen Cserteg István filmes projektvezető adott számot négyéves kutatásainak eredményéről, a magyar és a megyei filmgyártás múltjáról és jelenéről.

Szűkebb hazánkban az elmúlt 100 év alatt, miközben 200 film készült itt. Rekordergyanús, hogy a megye 76 településéből több mint negyvenben forgattak filmeket. A hazai stábok mellett számos ország filmesei dolgoztak nálunk a mozgókép sikeréért.

Megyei filmforgatási helyszínek

A teljesség igénye nélkül az alábbi településeken forgattak filmeket: Almásfüzitő, Ács, Bana, Bábolna, Baj, Bajna, Bokod, Csolnok, Dunaalmás, Esztergom, Esztergom–Búbánatvölgy, Gyarmatpuszta, Gyermely, Héreg, Kisbér, Kesztölc, Komárom, Klastrompuszta, Majk, Naszály, Oroszlány, Piliscsév, Remeteségpuszta, Síkvölgy, Somodorpuszta, Súr, Szomor, Tata, Tatabánya, Tarján, Várgesztes, Vértessomló és Vértesszőlős.

A két leggyakoribb helyszín Tata 52 és Tatabánya 51 alkalommal.

Michl József polgármester azontúl, hogy méltatta Cserteg István fantasztikus és aprólékos gyűjtőmunkáját, elújságolta, hogy a festő, Vaszary András életéről valóban mostanában készült el egy alkotás.

Azaz megyénkben a film pereg csak tovább...

További részletek a szerdai 24 Órában.

(Borítókép: Az Aranyember)