Évtizedek vannak ebben a vb-fotóban: felért a csúcsra a megyei atlétika nagy öregje

Mint arról mi is beszámoltunk, több tatabányai is versenybíróként segédkezett az atlétikai világbajnokságon a közelmúltban. Szöllősi Miklós a Versenybíróság irányítójának segítőjeként lehet jelen, Hoffer Krisztina, Kutnyánszky Janka és Tégi Marcell pályabírói szerepben vesz részt az eseményen. A Tatabányai Sport Club Facebook-oldalán meséltek élményeikről, tapasztalataikról. 

Hoffer Krisztinának kalandosan kezdődött a vb, ugyanis az első munkanapján, a verseny kezdete előtt 5 perccel a Seiko megszűntette a pozícióját, így a női távolugrás selejtezőjét a lelátóról nézte végig. De mit ad Isten, a délutáni férfi hármasugrás selejtező előtt elromlott az úgynevezett VDM, vagyis videós távolságmérő rendszer, így a kollégájával beugrottak EDM-ezni, vagyis az elektronikus távolságmérést csinálni. 

− Másnap a vezető bíróinknak hála,  ezúton is nagyon szépen köszönöm, felajánlották, hogy bizonyos selejtezőket csinálhatunk mint főbírók. Így a női hétpróba távolját és a női hármasugrás selejtezőjét én csináltam fent a VDM-szobában, illetve női távolugrás döntőjét asszisztáltam. A női kalapácsvetés döntőjét és a férfi gerelyhajítás selejtezőjét mértem EDM rendszerrel − tette hozzá Krisztina, akinek hatalmas élmény volt a vb, a tapasztalt kollégákkal való közös munka, az új technikák, technológiák megismerése.

− tette hozzá.

Tégi Marcell is kiemelte a remek hangulatot és a jó csapatot, amellyel dolgozhatott, de azt is megemlítette azt is, hogy persze fárasztó is volt a vb, elvégre a legkülönfélébb szituációkkal találkoztak, melyekre gyorsan és pontosan kell reagálniuk, hogy minden futószám zavartalanul menjen és a sportolók a lehető legjobb feltételek mellett versenyezhessenek. 

− A visszajelzések alapján, és azt hiszem, ezt nem csak a magam nevében mondthatom, eddig ez nagyon jól sikerült is. Túl vagyunk rengeteg előfutamon, középdöntőn és jó néhány döntőn is.  A 4x100-as váltókban az első váltóhely főbírójaként tevékenykedtem. Egyébként minden futószámnál a pályán voltam. A legnagyobb kihívást a 100 és 110 méteres gátfutások jelentették számomra. A nagy finálé a nap zárása a 4x400-as döntő volt. Én feleltem a bevágási vonalnál a bólyázásért és a pályaelhagyásokért − árulta el.  

− mesélte a fiatalember. 

Kutnyánszky Anna a már felszabadultan ünneplő atlétákkal találkozott a munkája során. Mint mondta, nagy élmény volt látni a számok után örömittas vagy épp egymást vigasztaló sportolókat. 

Szöllősi Miklós, a megyei atlétika nagy „öregje” sokévtizedes pályafutása már komoly tapasztalatokra tett szert. Ő a versenybírók irányítójának a segítője volt, reggel héttől éjfélig dolgoztak. Egyszer volta csak kint a pályán, és éppen akkor, amikor a legszebb eredményeket hozták Sportolóink. Halász Bence bronzérmes dobása mellett a hétpróbázó lányok, a negyedik helyezett Krizsán Xénia és a tizedik Nemes Rita célba érését látni, az fantasztikus volt. 

− Az eseményen körülbelül 250 versenybíró dolgozott, de én azt gondolom, hogy az önkéntesek is kőkemény munkát tettek bele. Nekem személy szerint olyan segítőm volt, akivel nagy élmény volt dolgozni − idézte fel Szöllősi Miklós, aki arra is visszaemlékezett, hogy 1976-ban kezdett versenyeket szervezni , de 1972 óta már versenybíróként is dolgoztam. Két éven keresztül a magasugró lécet rakosgatta. 

− Az első világverseny amelyen bíráskodhattam, az 1994-es mezeifutó világbajnokság volt Budapesten. Számos rangos nemzetközi versenyen dolgozhattam már, így ott lehettem a '98-as budapesti Európa-bajnokságon, és most hetvenévesen értem el a csúcsra, hiszen a világbajnokság a legnagyobb rendezvénye a sportágnak − mesélte, hozzátéve, hogy