Kövér László: ha az EU erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja

Kövér László a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de a hajó még menthető.

Kifejtette, a 20. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak "kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni".

Hozzátette: az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben "minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót". Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz-ukrán háború sorra ütött léket rajta - fogalmazott.

Kövér László azt mondta, hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy "az Európai Unió számára még elkerülhető a Titanic sorsa".

Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak a sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz - jelentette ki. Közölve azt is, Magyarország 2024 második félévében a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni csatlakozási ügyének sikeréhez.

Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie.

Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok "ne tegyék meg azt a szívességet" a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket, vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket.

Közölte, az 

Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében két fajta döntési eljárás van: a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés.

Baj abból lehet - folytatta - , ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Elmondta, nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz, ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni.

Ezt brüsszeli kettős mércének nevezte és azt mondta, a jelek arra utalnak, a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani.

A politikus szerint 

Kövér László szerint amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát.

Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz-ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy "az LMBTQ-rögeszme" erőszakos propagálása esetén, "nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról" - mondta.

Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása.

Kövér László megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is.

Várhelyi Olivér: az Európai Bizottság prioritásként kezeli az EU bővítését

A jelenlegi Európai Bizottság a mandátumának kezdete óta azon dolgozik, hogy a bővítés ügye visszakerüljön a legfelső politikai szint napirendjére - fogalmazott Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a konferencián.

A biztos beszédében kiemelte, "ez a bizottság szolgálatként tekint erre a feladatra, és ez a bizottság szeretne közös sikereket ezen a területen". A cél az, hogy ne a bővítés ténye, hanem annak sebessége legyen a kérdés

 - mutatott rá, ezért arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák a bővítést gyorsítani hivatott növekedési tervet és segítsenek azt minél gyorsabban végrehajtani.

A nemzeti parlamentek a demokratikus intézményrendszereink alapkövei - mondta. Ezért kulcsszerepet kell játszaniuk és kulcsszerepet is fognak játszani a csatlakozási folyamatban - fogalmazott Várhelyi Olivér.

Megjegyezte: alapelv, hogy hitelesnek kell lennie a csatlakozási folyamatnak, fel kell gyorsítani az intézményi szint mellett a tényleges integrációt is. Kiszámíthatóvá kell tenni a bővítést, azaz "ha van teljesítmény, kell, hogy legyen európai döntés az előrelépésről, kell, hogy legyen döntés a belépésről". Hangsúlyozta: mára sikerült elérni, hogy az Európai Tanácsban tekintsék ezt a kérdést ismét politikai prioritásnak.

"A térséget is aktivizálta ez a munka, de azt is látjuk, hogy sok van még előttünk" - jegyezte meg Várhelyi Olivér, megemlítve, hogy a régió lakosságát sokkal inkább be kell vonni a folyamatba, és válaszolni kell azokra a jogos kritikákra, miért tart ilyen sokáig a bővítés.

Kulcskérdésnek nevezte, "hogyan tekint a régió, és az Európai Unió a tagságra, illetve a tagság ígéretére", hozzátéve, a konferencia résztvevői minden bizonnyal úgy tekintik ezt, "mint a hosszú távú béke, biztonság és prosperitás zálogát".

Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt valóra váltjuk-e, vagy sem - jegyezte meg a biztos. Kiemelte: az EU már lépett a térség legfontosabb gazdasági, szociális kihívásaira választ adó folyamatok felgyorsítása érdekében. Azzal a céllal tette ezt, hogy véglegesen összekapcsolja a Nyugat-Balkánt az unióval: közös gazdasági és beruházási tervet alkotott, hogy 30 milliárd eurót mozgósítva küzdjék le a térség előtt álló legfontosabb kihívásokat.

Kiemelte: a régió nemcsak elfogadta ezt a tervet, hanem "nagyon lelkiismeretesen és óriási lendülettel hajtja végre" azt. Az összes forrás 44 százalékát már fel is használták e célra, amivel az uniós költségvetés végrehajtásának éllovasai.

Látjuk, hogy ha van politikai ajánlat, ha van gazdasági ajánlat a régió számára, akkor a régió ezzel nemcsak hogy tud, nemcsak, hogy akar, de él is - fogalmazott.

Várhelyi Olivér arra is kitért: az Ukrajna elleni orosz agresszió "alapjaiban rengeti meg az egész európi biztonságpolitikai architektúrát", ami ugyanakkor erősítette a tagság iránti igényt, felértékelte a bővítés ügyét.

A biztos Bosznia-Hercegovina kapcsán megemlítette: "mostanra már Európában mindenki kell, hogy tudja, hogy nemcsak a nyugat-balkáni régió vagy az új tagjelölt államok érdeke a bővítés, hanem Európa alapvető érdeke."

A biztos arról beszélt, az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű: nincs szükség intézményi reformokra ahhoz, hogy új államokat fogadjon be az EU. A jelenlegi intézményi keretek megfelelőek arra.

Hozzátette: lehet vitatkozni a működés javításáról, de az nem lehet a bővítés előfeltétele.

Az igazi kérdésnek azt nevezte, hogyan lehet azt elérni, hogy a Nyugat-Balkán gazdaságai és társadalmai elérjék az uniós tagállamok fejlettségi szintjét, és hogy ezek az országok egyenrangú és versenyképes félként vehessenek részt a belső piacban, a nyugatihoz hasonló jólét és szociális háló mellett.

Ennek megteremtését már ma el kell kezdeni - fogalmazott a biztos, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy a térség be tudjon kapcsolódni minden olyan folyamatba, amibe már a csatlakozás előtt lehet.

Akkor lehet csak sikeres a nyugat-balkáni régió, ha sokkal többet kereskednek, sokkal többet beszélnek egymással, és sokkal inkább stratégiai szövetségesként tekintenek egymásra - jelentette ki az uniós biztos.