Magyar Állandó Értekezlet

2023.11.17. 09:38

Orbán Viktor: két komoly háborús tűzfészek alakult ki, a világ lakosságának negyede érintett

A miniszterelnök beszédet mondott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tanácskozásán a Várkert Bazárban.

MW

Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

„Az elmúlt időszakban két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. A világ lakosságának a negyede él olyan övezetben, amelyre kihatással vannak fegyveres konfliktusok” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei ülésén. A miniszterelnök beszédében a nemrég elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökéről, valamint Duray Miklós felvidéki magyar politikusról is megemlékezett.

A szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újra, mivel a magyar párt nem jutott be a parlamentbe, így kérdés, hogy van-e jövője a nemzeti alapú politizálásnak?

– tette fel a kérdést a kormányfő. Mint mondta, amíg vannak nemzeti kisebbségek, addig van létjogosultsága a nemzeti alapú politizálásnak.

SZILÁGYI Péter; WETZEL Tamás; POTÁPI Árpád János; ORBÁN Viktor; SEMJÉN Zsolt
Orbán Viktor miniszterelnök (k, szemben), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2), Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség állampolgársági ügyekért felelős miniszteri biztosa (b), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j2) és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (j) a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

Az ukrajnai helyzet kapcsán jelezte, hogy minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat. 

Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani

– jegyezte meg Orbán Viktor. Kiemelte, hogy humanitárius segítséget adnak Ukrajnának, de a háborúban nem veszünk részt. A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatást ígért.

A Nyugat elvesztette realitásérzékét

A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán

– szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi EU-csúcson felvetette, hogy egy B tervet kell kidolgozni, ami az ukránoknak, a kárpátaljai magyaroknak és egész Európának jobb.

Orbán Viktor közölte, egy kereszténységen belüli háború zajlik most is, és hasonló történt a két világháborúban is. Ennek eredménye, hogy a kínai és amerikai elnök csúcstalálkozóján szóba sem került Európa.

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában

– rögzítette a miniszterelnök.

SZILÁGYI Péter; WETZEL Tamás; POTÁPI Árpád János; ORBÁN Viktor; SEMJÉN Zsolt
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2), Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség állampolgársági ügyekért felelős miniszteri biztosa (b), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j2) és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (j) a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

A tágabb környezetről szólva a miniszterelnök elmondta, hogy Európát ma az a kérdés kínozza, hogy két nap van az égen, amiből egyik sem Európa. – Kína az Egyesült Államokkal fogja kialakítani azokat a megállapodásokat, amik kialakítják a világot – húzta alá Orbán Viktor. Jelezte, hogy Európa nem ehhez van hozzászokva.

Jelezte, hogy az egyik felfogás szerint Európának meg kell erősítenie önmagát, amihez versenyre és erősödésre van szükség. A másik felfogás azt mondja, hogy védekezésre kell berendezkedni. Közölte, hogy a vita nincs eldöntve és minden EU-csúcson előkerül. Magyarország kapcsán elmondta, hogy 

az egész világgal együtt kell működnünk és kereskednünk, míg a bezárkózással életszínvonal-romlás járna.

A Brüsszellel folytatott harcok nem segítik Magyarország fejlődését

A magyar miniszterelnök szerint más nagy dilemmák is megterhelik az európai politikát.

Olyan harcokat kell vívnunk az unióval, amik nem segítik Magyarország fejlődését. Két nagy vita lesz a következő hónapokban. Az egyik arról szól, hogy fenntartsuk-e az egyhangú döntéshozatal elvét az unióban vagy áttérjünk a többségi döntéshozatalra

– közölte a miniszterelnök. Kiemelte, hogy 

ez a vita az EU-ban nem került volna napvilágra Nagy-Britannia kilépése nélkül.

 „Azzal, hogy a britek kiléptek, az egyensúly megborult” – tette hozzá.

Mint mondta, minden eszköz arra mutat, hogy a tagállamok egyre több döntési jogkört átadjanak Brüsszelnek. 

„A többségi döntéshozatal Magyarország számára tabu”

– szögezte le a miniszterelnök. Az EU bővítése kapcsán megjegyezte, hogy morális érvként használja azt Brüsszel, hogy átalakíthassa az uniót.

Európa nem mérte fel a migráció kulturális hatásait

Akármi is lesz a vita kimenetele, az érinteni fogja a határon túli magyarságot

– fogalmazott Orbán Viktor. Kiemelte, hogy ahol változtatnunk kellene Európában, az a kereskedelem és nem az intézményrendszer. A migráció kapcsán a miniszterelnök elmondta: az nem egy racionális munkaerőexport, hanem egy olyan folyamat, aminek az EU nem mérte fel a kulturális hatását.

„Az integrációnak a lehetősége rendkívül csekély. Erre építeni egy bevándorláspolitikát, az istenkísértés”

– húzta alá. Jelezte, hogy szigorítani kell a szabályokat, ezért nyújtottak be a parlamentnek egy új idegenrendészeti törvényt.

Brüsszel továbbra is szét akarja osztani a migránsokat, migránsgettókat akar létrehozni, és ezt Magyarország elutasítja, és nem is fogja végrehajtani.

„A világ, amely körülvesz bennünket, dezintegrációs folyamatban van. Ebben a leépülésben az EU nem összeomlani fog, hanem egyszerűen szétcsúszik, ami úgy történik, hogy hoznak egy döntést, amit nem hajtanak végre” – vélekedett Orbán Viktor. Mint mondta, a magyaroknak ellen kell tartania. 

A mi válaszunk a szétcsúszásra legyen az egység, erősítsük az együttműködésünket

– szólított fel a miniszterelnök.

Orbán Viktor beszéde végén rámutatott arra, hogy 2024–2025-ben vissza kell térni az expanzív növekedéshez a határon túli támogatások területén is.

Zárónyilatkozat: a résztvevők támogatják a magyar állam törekvéseit a nemzet békéje és a családok biztonsága érdekében

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit.

A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt, MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel.

A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg.

Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos.

Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét - írták.

A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább.

Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre.

A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett.

Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra.

Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.

A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre.

A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában - olvasható a dokumentumban.

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a magyar nemzeti egység szép példája volt a mostani tanácskozás, és a nemzetpolitikát tekintve alapvetően nemzeti egység van Magyarországon.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában