Újult erővel támadnak az orosz alakulatok – frissül (videó)

Cikkünk frissül!

Stoltenberg: elhúzódó háborúra lehet számítani

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában.

A háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ezért egyszerűen hosszabb távra kell berendezkednünk - hangsúlyozta a NATO főtitkára Joe Biden amerikai elnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval a Fehér Házban folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján.
Stoltenberg kiemelte, hogy a konfliktus időközben kimerítő háborúvá változott, amelyben a harcoló felek magas árat fizetnek a harctéren. Mindemellett a legtöbb háború a tárgyalóasztal mögött ér véget, és feltehetően nem lesz másképp ebben az esetben sem - tette hozzá.
Leszögezte, hogy a szövetségesek feladata ebben a konfliktusban Ukrajna támogatása, hogy a lehető legjobb végeredményt érhessék el számára.

Zelenszkij: az ukrán kikötők blokádja migrációs válságot és tüntetéseket okozhat Európában

Az ukrán kikötők orosz blokádja destabilizációhoz és tömeges tiltakozásokhoz vezethet Afrikában és Európában - jósolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy pozsonyi nemzetközi biztonsági fórumon, videokapcsolás útján elmondott felszólalásában.

Nem kerülhetjük meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.
Zelenszkij szavai szerint az afrikai válság elkerülhetetlenül átgyűrűzik egész Európára. "Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára" - hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Ukrán menekültek ezrei hagyták el Bulgáriát az utóbbi napokban

Ukrán menekültek ezrei hagyták el Bulgáriát az utóbbi napokban, aminek egyik oka a dpa német hírügynökség szerint az, hogy nem hajlandók a Fekete-tenger partján lévő üdülőkből az ország központi részein lévő befogadóközpontokba átköltözni. Az emberek buszokkal keltek át Romániába, majd onnan Nyugat-Európa országaiba, illetve hazájukba, Ukrajnába folytatták útjukat. A bolgár hatóságok szerint csütörtökön mintegy 80 600 ukrán menekültet tartottak nyilván az ország területén, számuk hétfőn még hozzávetőleg 90 ezer volt. 

A február 24-én kezdődött ukrajnai orosz hadművelet nyomán menekültek ezreit szállásolták el ingyenesen a Fekete-tenger mentén épült bolgár hotelekben, illetve sokan rokonoknál, barátoknál, illetve önkéntes segítőknél kaptak szállást. Kalina Konsztantinova bolgár miniszterelnök-helyettes hétfőn bejelentette, hogy a turisztikai szezon kezdete előtt az embereket átszállítják az ország központi térségeiben található központokba. Sokan azonban attól tartanak, hogy a távol eső térségekben nem lesz elegendő bevásárlási lehetőség, illetve megfelelő orvosi ellátás. Kisgyerekes nők például kifogásolták, hogy az egyik ilyen központban nincs sem melegvíz, sem bébiétel. Konsztantinova egyébként csütörtökön bocsánatot kért a menekültektől az átköltöztetéssel kapcsolatos kellemetlenségekért.

Svédország újabb támogatást küld Ukrajnának, fegyvereket is

Újabb, összesen mintegy egymilliárd svéd koronányi támogatást – közte hadi felszerelést – nyújt Svédország Ukrajnának – jelentette be csütörtökön Peter Hultqvist, a skandináv ország védelmi minisztere. A tárcavezető Mikael Damberg pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a háború új szakaszba lépett, az orosz erők jelenleg ukrajna keleti és délkeleti részére koncentrálnak, Stockholm pedig Ukrajna több régiójából kapott segítségkérést.

Damberg kifejtette, hogy Svédország 578 millió koronát közvetlenül az ukrán hadseregnek ad, 60 milliót a NATO Ukrajna megsegítésére létrehozott alapjába, emellett pedig 262 millió korona értékű hadi felszerelést – köztük hajóelhárító rakétarendszereket, 5000 tankelhárítót, lőszert és félautomata fegyvereket – is biztosít. A skandináv ország emellett 100 millió koronával segíti a polgári lakosságot is.

Svédország a háború február 24-i kezdete óta már kétszer küldött pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának, szakítva azzal a több évtizedes hagyományával, amelynek értelmében nem szállít fegyvert katonai konfliktus sújtotta térségekbe.

Hollik István: ha az olajembargó atombomba lett volna a magyar gazdaságra, akkor a gázembargó armageddon

Nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, ezért ahogy az olajembargóra, úgy minden gázembargós javaslatra is határozottan nemmel fogunk válaszolni - jelentette ki Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön. Hollik István úgy fogalmazott videonyilatkozatában: ha az olajembargó atombomba lett volna a magyar gazdaságra, akkor a gázembargó, az maga az armageddon. Felidézte, nagy küzdelmek árán a hét elején a miniszterelnök nagy sikert ért el, amikor visszaverte a brüsszeli olajembargós javaslatokat.

A kommunikációs igazgató szerint a rezsicsökkentésért folytatott küzdelem azonban nem ért véget, hiszen hazai és nemzetközi színtéren egyre többen vannak azok, akik most az olajembargó után gázembargót követelnek. Erről nyilatkozott az ukrán elnök mellett Nepop Ljubov ukrán nagykövet is, és a hazai baloldalon is volt, aki ugyanezt követelte. Hollik István rámutatott: a tét óriási, a magyar rezsicsökkentés ugyanis megvédi az elszabadult energiaáraktól a magyar embereket. Elég csak szétnézni Európában, hogy milyen mértében – mondta, és példaként hozta, hogy a lakossági villanyáram ára a magyarénak hat és félszerese Londonban, közel öt és félszerese Koppenhágában és majdnem ötszöröse Bécsben és Rómában. Aláhúzta: a gázáraknál még drasztikusabb a helyzet.

A magyar lakossági árakhoz képest Amszterdamban tizenötszörösét fizetik a lakosok, míg Bécsben tizenkétszeresét, Stockholmban és Londonban a tizenegyszeresét, de Berlinben is majdnem a tízszeresét. Ezek alapján teljesen világos, ha elzárnák a gázcsapokat, drasztikusan emelkednének a gázárak, és teljesen leállna a gazdaság – összegzett a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Kreml: jelentősen rontana a helyzeten, ha az ukránok nyugati fegyverrel támadnának oroszországi célpontok ellen

Abszolút nem kívánatos forgatókönyv, hogy az ukrán hadsereg külföldi fegyverekkel mérjen csapást orosz területen lévő célpontokra, ez jelentősen rontana a helyzeten –jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva. 

– Ukrajnát továbbra is fegyverekkel tömik tele, a legmodernebbekkel. Továbbra sem akarok beszélni azokról az abszolút nemkívánatos és nagyon kellemetlen forgatókönyvekről, amikor ezeket a fegyvereket hipotetikusan megpróbálhatják felhasználni a területünkön lévő célpontok ellen. Ez jelentősen kedvezőtlen irányba változtatná meg a helyzetet – kommentálta a Kreml az Ukrajnába irányuló újabb amerikai fegyverszállításokat.

Peszkov szerint a fegyverszállítások nem változtatják meg a különleges hadművelet paramétereit és célját, csak még több szenvedést fognak okozni Ukrajnának, amely – mint mondta – egyszerűen eszköz az oda fegyvereket szállító országok kezében.

Marija Zakharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live című online műsorban azt hangoztatta: „Semmit sem érnek” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra vonatkozó ígéretei, hogy Kijev nem fog Oroszországra csapást mérni amerikai nagy hatótávolságú rakétatüzérségi rendszerekkel. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2021 végén írásbeli biztonsági garanciákat követelt az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, mert – mint mondta – Moszkvában már senki sem igazodik el Zelenszkij és a nyugati vezetők nyilatkozatain. 

Peszkov ezzel kapcsolatban szerdán arra mutatott rá, hogy az ukrán hatóságok sem a Donyec-medencében zajló konfliktus befejezésére, sem a korábban a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások betartására tett ígéreteiket nem teljesítették. Csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a Kreml és a Fehér Ház között gyakorlatilag minden kommunikáció megszűnt.

Oroszország szerint már a felére csökkent az Ukrajnában harcoló külföldi zsoldosok száma

Ukrajnában a külföldi zsoldosok száma csaknem a felére, 6600-ról 3500-ra csökkent és május eleje óta szinte teljesen elapadt a beáramlásuk. A foglyul ejtettek arra panaszkodnak közülük, hogy az ukrán parancsnokok, saját veszteségeiket csökkentendő, elsősorban külföldieket áldoznak fel. A súlyos veszteségek miatt a zsoldosok el akarják hagyni Ukrajnát, ám ezt az ukrán hatóságok akadályozzák.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében a zsoldosok nem számítanak harcoló félnek, így legjobb esetben büntetőjogi felelősségre vonásra számíthatnak. Arra figyelmeztetett, hogy ezt akkor sem kerülhetik el, ha védelmüket azzal próbálják meg garantálni, hogy felveszik őket az ukrán fegyveres erők listájára, vagy ukrán útlevelet adnak ki nekik.

Orosz vadászgépek lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet Nyikolájev felett

Orosz vadászgépek lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet Nyikolájev (Mikolajiv) térségében, légvédelem pedig hét drónt semmisített meg. A rakéta- és a tüzérségi csapatok szerinte 131 vezetési pontot, valamint, 146 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget, valamint 579 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást találtak el. Orosz drónok és harcászati gépek megsemmisítetek 15 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két lőszer- és üzemanyagraktárt, három Grad rakétavetőt és egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszert.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése értelmében az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 185 repülőgépet, 129 helikoptert, 1077 drónt, 326 égvédelmi rakétarendszert, 3363 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 457 rakétasorozatvetőt, 1744 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3329 speciális katonai járművet veszítettek.

A Kraken és az Azov harkovi vezetési pontjainak megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz fegyveres erők nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel megsemmisítették az ukrán Kraken és Azov ukrán „náci” alakulat vezetési pontjait Harkov közelében – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve. 

– Nagypontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők 21 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulását találták el, köztük a Kraken és az Azov ukrán náci alakulat vezetési pontjait Harkov közelében – mondta.

Korábbi orosz tájékoztatás szerint a Kraken, amelynek soraiban szabadon bocsátott bűnözők szolgálnak, az orosz hadifoglyok megkínzása és az oroszbarátnak nyilvánított civilekkel szembeni kegyetlenkedése által vált hírhedté. Az Azov a mariupoli Azovsztal acélműben kapitulált alakulatnak a náci jelképeket immár mellőző, újraszervezett változata.

Zelenszkij szerint Ukrajna 20%-a áll orosz irányítás alatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luxemburgi parlamentnek küldött videónyilatkozatában azt mondta, hogy Ukrajna területének 20%-a áll orosz irányítás alatt, a frontvonalak pedig összesen több mint 1000 km hosszúak. Azt is mondta, hogy

naponta körülbelül 100 ukrán hal meg az ország keleti részén, és 450-500 ember sérül meg.

„Az egész orosz hadsereggel szemben kell megvédenünk magunkat. Minden harcra kész orosz alakulat részt vesz az invázióban” – nyilatkozta.

Több ukrán várost is megtámadtak az éjszaka

Ukrajna szerint az éjszaka bombatámadás érte Harkov városát, amiben egy nő meghalt, egy férfi pedig megsérült. A szomszédos Szumi régiót légitámadás érte éjfél körül, legalább három ember megsérült és több ház megrongálódott.

Hackerek szerint Kijev meg akarta támadni Donbaszt és a Krímet

Az orosz és ukrán hackerekből álló RaHDIt nevű csoport még februárban feltörte az ukrán különleges erők szerverét, ahol bizonyítékot találtak rá, hogy Kijev támadást készített elő Donbasz és a Krím ellen – írja a lente.ru, az egyik legolvasottabb orosz hírportál.

A hackerek szerint azzal kapcsolatban is adatokat találtak, hogy a nyugati országok milyen mennyiségben szállítottak fegyvereket az ukránoknak. Ezekből a számokból is az látszik, hogy egy esetleges támadás előkészítése már régebb óta zajlott.

A lente.ru információját más forrásból egyelőre nem lehet megerősíteni.

Ukrajna önjáró lövegeket vásárol Szlovákiától

Ukrajna nyolc Zuzana 2 típusú önjáró tarackot vásárol Szlovákiától, a szerződést szerdán írták alá a gyártóval, a Konstrukta-Defence szlovák állami vállalattal – közölte a pozsonyi védelmi minisztérium csütörtökön a CTK cseh hírügynökséggel. A Zuzana 2 alapja egy kerekes alváz, amelyet a cseh Tatra gyárt. A tarack lőtávolsága – a hozzá tartozó 155 milliméteres lövedék típusától függően – meghaladhatja az ötven kilométert. Automata üzemmódban 10-12 másodpercenként képes tüzelni.

Pozsony hetek óta egyeztet Kijevvel a lövegekről, és a felek Zuzana Caputova szlovák elnök keddi ukrajnai látogatása során pontosították a szerződés részleteit. Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter szerdán elmondta: a szállítás felgyorsítása érdekében olyan tarackokat küldenek Ukrajnába, amelyeket már legyártottak és eredetileg a szlovák hadsereg kapta volna őket.

Az Egyesült Államok májusban M777-es tarackokat küldött Ukrajnába, amelyek lőtávolsága 25 kilométer. Az orosz támadás február 24-i kezdete óta Szlovákia többször küldött fegyvereket és katonai felszerelést Ukrajnának, egyebek között Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert. A jelenlegi megállapodástól eltérően azok nem kereskedelmi szerződések voltak. A szlovák kormány szerdán úgy döntött, hogy 21,6 millió euró értékben további katonai felszerelést is biztosít Ukrajnának.

Folyamatosan törnek előre az oroszok

A brit hírszerzés is megerősítette a luhanszki kormányzó korábban közölt információját, hogy Szeverodonyeck nagy részét, körülbelül 70 százaléka már orosz irányítás alatt áll. Azt írták, hogy ugyan a város fő utcája még ukrán kézen van, az orosz hadsereg stabilan halad előre és szerez új területeket a tüzérség bevetésével.

Öt ember megsérült egy lvivi támadásban

A vasúti infrastruktúrát ért rakétatámadás az éjszaka Lvivben, a Sztrí és Szambir nevű negyedekben. A régió kormányzója szerint öt ember megsérült, és több vonat is késett a megrongálódott sínek miatt. Az ukrán vasúttársaság vezetője cáfolta a híreket, hogy egy fő vasúti alagutat ért volna támadás, illetve azt, hogy a társaság dolgozói sérültek volna meg.

Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5375 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5320-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 266 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől szerdán 247 ember, köztük 93 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

Szeverodonyeck kétharmada már orosz kézen van

Luhanszk regionális kormányzója szerint az orosz erők jelenleg a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város, Szeverodonyeck több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt. 

– Sajnos ma az orosz csapatok a város nagy részét irányítják – mondta Szerhij Gaidai, hozzátéve, hogy számos civil egy vegyi üzem alatt keres menedéket az orosz lövedékek elől. Egy nyugati tisztviselő szerint nem valószínű, hogy Szeverodonyeck megszállása lesz az oroszok donbászi inváziójának zárása.

Amerikai, brit és lengyel fegyverek tartanak Ukrajna felé

Lengyelország további 60 darab KRAB önjáró tarackot ad el Ukrajnának. A Dziennik című lengyel lap arról számolt be, hogy ezeket a fegyvereket a következő hónapokban szállítják majd. Májusban Lengyelország már küldött 18 db KRAB önjáró tarackot Ukrajnába.

A Reuters úgy tudja, az Egyesült Államok négy nagy hatótávolságú MQ-1C Grey Eagle drón eladását tervezi Ukrajnának, amelyek akár nyolc Hellfire rakétával is felfegyverkezhetők. Noha az eladást a Kongresszus továbbra is blokkolhatja, ez azért jelentős, mert Ukrajnának egy fejlett, újrafelhasználható amerikai rendszert biztosítana, amely mélyen behatolhat Oroszország belsejébe.

Az Egyesült Királyság M270-es sorozatvető rakétarendszereket küld Ukrajnába – mondta Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere június 1-jén. Az M270-es rakétái akár 80 kilométeres távolságban is eltalálhatják a célokat, ami „jelentős lökést ad az ukrán erők képességeinek" – áll a brit külügyminisztérium közleményében. A döntés „szorosan összehangolt" azzal, hogy az Egyesült Államok HIMARS-t bocsát Ukrajna rendelkezésére, ami kompatibilis a M270-es rakétáival. Az Egyesült Királyság ukrán csapatokat is kiképez a rakétarendszerek használatára.

A NATO-főtitkár nem tart orosz megtorlástól

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: Oroszország valószínűleg nem fogja megtorolni, hogy az Egyesült Államok fejlett fegyvereket biztosított Ukrajnának. Szerinte az a támogatás, amit a NATO-tagországok és maga a NATO nyújtanak Ukrajnának csupán az önvédelem jogának fenntartásához elegendőek, amely jogot ENSZ-szerződés garantál.

Hollandia a csúcsra emeli katonai kiadásait

A holland kormány nyilvánosságra hozta, hogy a hidegháború vége óta a legnagyobb mértékben növelték a katonai kiadásokat. Kajsa Ollongren védelmi miniszter szerint „a világot fenyegető veszélyek és az ukrajnai háború azt mutatják, hogy a békét és a biztonságot nem lehet természetesnek venni”.

A már elfogadott költségvetés felett évente további ötmilliárd eurót fordítanak eszközbeszerzésekre, például hat új F-35-ös vadászrepülőgépre. Négyről nyolcra emelik az MQ-9 Reaper drónok számát, valamint enyhítik az általános felszereléshiányt. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben és 2025-ben az ország eléri azt a 2%-os GDP-arányos katonai kiadást, amelyet a NATO sürget tagjaitól.

Amerikai hackertámadás

Amerikai katonai hackerek támadó hadműveleteket hajtottak végre Ukrajna támogatására – mondta az amerikai kiberparancsnokság vezetője a Sky Newsnak. Egy exkluzív interjúban Paul Nakasone tábornok azt is elmagyarázta, hogy az „elővadászat” műveletek lehetővé teszik az Egyesült Államok számára, hogy felkutassák a külföldi hackereket, és azonosítsák eszközeiket, mielőtt Amerika ellen használták volna őket.

12 millió ember hagyta el az otthonát

Mintegy 12 millió ukrán volt kénytelen elhagyni az otthonát a háború miatt. Több mint 5 millióan mentek külföldre, túlnyomó többségük gyermekes nő. Volodimir Zelenszkij szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy ők hazatérhessenek Ukrajnába. Az ukrán elnök Oroszország egyik legszörnyűbb háborús bűnének nevezte, hogy a megszállt területekről kitoloncolják a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. Eddig összesen több mint 200 ezer ukrán gyereket deportáltak.

Ezek árvaházakban nevelkedő gyerekek, de vannak köztük olyanok is, akik elszakadtak a családjuktól vagy épp a szüleikkel együtt vitték el őket. Zelenszkij szerint a deportáltakat kifejezetten távoli orosz régiókban telepítik le, hogy ne tudjanak könnyen hazatérni és mielőbb felejtsék el Ukrajnát.

243 halott gyermek

Ukrajnában június 1-jén ünneplik a gyereknapot. Ebből az alkalomból Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében arra emlékeztetett, hogy az orosz invázió 98 napja alatt 243 gyerek meghalt, 446 pedig megsebesült a megszállók támadásai következtében. 139 gyereket eltűntként tartanak nyilván. Az áldozatok, a sérültek és az eltűntek száma is tovább emelkedhet, hiszen a jelenleg is megszállt területekről nincsenek adatok.

Borítókép: Lakhatatlanná tett otthonához visszatérő nő sír kezében az unokájának a játék babájával, amelyet a romok közt talált a Kijev közelében lévő Potasnyában 2022. május 31-én. Fotó: MTI/AP/Natacha Pisarenko