Brexit

2019.10.16. 15:50

Brexit-ügyi miniszter: mégis tolódhat a kilépés dátuma

Boris Johnson eleget tesz a halasztás kezdeményezését előíró törvénynek, ha szombatig nincs egyezmény.

A handout photograph released by the UK Parliament shows a television broadcast monitor displaying an image of Britain's Prime Minister Boris Johnson (C) listening to Britain's Queen Elizabeth II (unseen) as she speaks during the State Opening of Parliament, in the Houses of Parliament in London on October 14, 2019. - In an elaborate ceremony in parliament in London the Queen set out the government's legislative programme for the coming year, with leaving the EU top of the agenda. (Photo by JESSICA TAYLOR / various sources / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - NO USE FOR ENTERTAINMENT, SATIRICAL, ADVERTISING PURPOSES - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / Jessica Taylor /UK Parliament"

Forrás: AFP / UK Parliament

Fotó: Jessica Taylor

A brit Brexit-ügyi miniszter szerint ha nem születik szombatig megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, akkor Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek.

Stephen Barclay szerdán a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán vett részt. A bizottság elnöke, Hilary Benn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője – megkérdezte, hogy ha szombatig nincs olyan Brexit-megállapodás, amelyet a brit parlament is elfogadott, Johnson a nap végéig megírja-e a kilépés halasztását kezdeményező levelét az EU-nak, ahogy azt a törvény előírja.

Barclay kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez, „ahogy azt a miniszterelnök is többször leszögezte”.

Hilary Benn volt a kezdeményezője annak a szeptemberben elfogadott – a kormányzó Konzervatív Párt számos, a frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott – törvénynek, amely szerint ha október 19-éig a brit parlament nem járul hozzá az új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak már aznap kezdeményeznie kell az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.

A kilépés további – immár harmadik – halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Stephen Barclay az alsóházi Brexit-bizottság elnökének kérdésére válaszolva kijelentette azt is, hogy ha szombatig nem lesz elfogadott Brexit-megállapodás, Johnson eleget tesz azoknak a kötelezettségeinek is, amelyeket bíróság előtt vállalt.

A Brexit-ügyi miniszter ezzel arra a dokumentációra utalt, amelyet a brit kormány jogi képviselői a hónap elején terjesztettek be a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság elé.

E dokumentum szerint ha az előírt október 19-i határidőig nincs elfogadott Brexit-megállapodás és a brit parlament addig nem járul hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem, Boris Johnson legkésőbb a határidő napján elküldi a Brexit halasztását kezdeményező levelet az Európai Tanács elnökének.

A jogi dokumentum beterjesztésének előzményeként az Edinburghban ülésező Court of Session tanácsához jogászok és skót parlamenti képviselők olyan keresetet terjesztettek be, amely kimondatná a bírósággal, hogy elfogadott Brexit-megállapodás híján Johnsont jogi eszközökkel kényszeríteni lehet a kilépés halasztásának kezdeményezésére.

A skóciai bíróság a jövő hétre halasztotta a jogerős végzést a kereset ügyében.

A brit kormány e hónap elején új Brexit-megállapodási javaslatot terjesztett be az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.

E tervezetről napok óta folyamatosan zajlanak a tárgyalások Brüsszelben. Stephen Barclay Brexit-miniszter a szerdai londoni alsóházi meghallgatáson azt mondta: csak az előző 24 órában 11 uniós vezetővel tárgyalt, és tapasztalatai szerint általános a kívánalom az EU részéről a megállapodás elérésére.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azonban szerdán egy dublini üzleti rendezvényen azt mondta, hogy továbbra is számos probléma vár megoldásra, mindenekelőtt abban a kérdésben, hogy a Nagy-Britannia és az ír sziget – vagyis Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság és Észak-Írország – közötti áruforgalmat milyen módon lehet ellenőrizni a Brexit után.

Az egész Brexit-folyamat legégetőbb kérdése, hogy Észak-Írország milyen vámjogi viszonyrendszerben maradjon az EU-val, hiszen a 499 kilométeres ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.

A legnagyobb britpárti protestáns észak-írországi erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – folyamatosan hangoztatja, hogy semmiféle olyan megoldást nem hajlandó elfogadni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

Borítókép: Boris Johnson egy televízió képernyőjén 2019. október 14-én

Címkék#brexit

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!