Jövőt jelölt ki az agora névadója, Schmidt Sándor

A 65. országos bányásznap egyik kiemelkedő városi eseményeként szombaton délelőtt a 10. számú főút közvetlen szomszédságában szépszámú érdeklődő jelenlétében felavatták a Schmidt Sándor Agorát.

Az égiek a dorogiakkal voltak, az ünnepség kezdete előtt néhány perccel elállt az eső, sőt az előbújó Nap is kíváncsi volt a történésekre. Az eseményen külön köszöntöttként volt jelen dr. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke, Alexander Lencsés, a város Pro Urbe díjasa, a Dorog-Wendlingen Baráti Kör alapítója, illetve a kistérség több polgármestere és a beruházás tervezésében, kivitelezésében részvevő csoportok, cégek vezetőinek csapata.

Nyitányként Jörg Küttner vezényletével, lelkes odaadással játszotta el a bányászhimnuszt a németországi Bergmusikkorps Annaberg zenekar.

Köszöntőjében, avatóbeszédében dr. Tittmann János többek közt arról szólt, hogy az elmúlt évben átadott Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum melletti területen az idei bányásznapra készült el a Schmidt Sándor Agora.

Az agora a városok központi tere, piactér és szentélykörzet volt az ókori Görögországban. Akkoriban a politika a város, a polisz ügyeinek intézését jelentette. Adott társadalmuk problémáival úgy foglalkoztak, hogy a közélet nem bomlott pártokba szerveződött, hatalomvágyó csoportok harcmezejévé. Az agora szimbólum is lehet a jelennek: a valós társadalmi problémákat emberséges eszközökkel megoldani kívánó közösség szellemiségének jelképe.

A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy jelkép lehet napjainkra (is) Schmidt Sándor dorogi életműve. A társadalmi szolidaritás, a munka, a teljesítmény, a hatékonyság voltak az alapjai annak a gondolatnak, szándéknak, tettnek, amelyekből fejlődő ipar, bányász kolónia, iskola, kórház, önképzőkör, művelődési ház született Dorogon.

Dr. Tittmann János szólt arról is, örömmel tölti el, hogy Dorog jelenkori közösségének városfejlesztő munkája a város múltjának, öröklött értékei tiszteletének alapkövein nyugszik a jövő szolgálatában. Ezen gondolatait messzemenően alátámasztja a város 1996 óta élő jelmondata: A jövőnket építjük, de múltunkat nem feledjük.

A polgármester az avató ünnepségen elismerő, köszönő okleveleket adott át a Schmidt Sándor Agora tervezésében, a munkálatok előkészítésében, a kivitelezésben közreműködő csoportok, cégek vezetőinek. Köztük volt Dankó Kristóf városi főépítész, Nagy Henriett építészmérnök, a pengefalon látható Schmidt Sándor-portré alkotója, Lévai Jenő grafikusművész, Szenczi Gyula, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője és Bartl Ildikó, a városháza munkatársa is.

Selmecbánya, Petrozsény, Dorog, Budapest

Dr. Schmidt Sándor 1904-ben szerzett mérnöki oklevelet Selmecbányán, 1905-ben került Dorogra Petrozsényből. 1911-től 28 éven át volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányavállalat dorogi igazgatója.

Igazgatósága alatt újra Dorog lett a szénmedence központja. Az 1915-ben benyújtott, a szénbányászat fejlesztésére vonatkozó terve tartalmazta a munkásság, a tiszti- és mérnöki állomány elhelyezésének megoldását is, a bányászokat és a tisztviselőket centralizáltan, a központi fekvésű, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Dorogon kívánta letelepíteni. 1919-ben nagyközség lett a település, a falu lakossága igazgatósága alatt 2000 főről 8000 főre növekedett, a korábbi vizenyős völgyet munkástelepek foglalták el a vasút mentén, városháza, bányakaszinó, két iskola, óvoda, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sporttelep, bányaszékház épült.

Dr. Schmidt Sándor 1938-ban Budapestre került, ahol a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgató-helyettese lett. 1953-ban az ÁVH letartóztatta népellenes szervezkedés vádjával. Sírhelye ismeretlen.