Közélet

2013.08.20. 15:20

Ünnepségsorozat az Európa-díjas Tatán

Bár az Európa-díjat augusztus 20-án adták át hivatalosan Tata önkormányzatának, annak előzményei 1985-ig nyúlnak vissza, amikor a város akkori vezetői a hollandiai Alkmaar elöljáróival először írtak alá testvérvárosi szerződést.

Palásti Péter

Megadták a módját Tatán annak az ünnepségsorozatnak, mely két napon át tartott az Európa-díj odaítélésének alkalmából. Még a vár főbejáratához vezető híd omladozó kőkorlátját is kijavították, a dzsumbuly-bokrok helyére szép virágokat ültettek, s fellobogózták a tóparti sétányt is. Mindez teljesen érthető, hiszen Szeged után elsőként részesültek Tata lakói ebben a megtisztelő elismerésben.

Augusztus 20-án ezúttal István királyunk életének és harcainak felidézésénél is nagyobb teret kapott az európaiság gondolata, melynek kapcsán nemzetközi szakmai fórumot tartottak a lovagteremben. Itt először Axel Fischer, az Európa Tanács Európa-díj albizottságának az alelnöke mondta el, hogy ezt az elismerést csak azok kaphatják meg, akik már magukénak tudhatják az Európa Diplomát, a Becsület Zászlót és a Becsület Plakettet.

Az elsőt Tata 1999-ben, a másodikat 2000-ben, a harmadikat 2004-ben kapta meg. Mindebben meghatározó szerepe volt Osgyáni Zsuzsának, aki a polgármesteri hivatal nemzetközi referenseként mindenki másnál többet tett a testvérvárosi kapcsolatokért, és a tegnap átadott rangos elismerésért is.

24 órával korábban pedig a városi kitüntetéseket adták át a várudvaron. A képviselő-testület döntése alapján az idén ketten kapták meg a legrangosabb önkormányzati elismerést. Mostantól “Tata Város Zsigmond Király-díjának” jogos tulajdonosa a népszerű szállodatulajdonos-vendéglátós, Gottwald Sándor és családja, továbbá a helytörténeti kutatásokkal is sokat foglalkozó hajdani gimnáziumigazgató, dr. Körmendi Géza.

“Tata Városáért” kitüntetés arany fokozatát kapta a Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület és dr. Szabó Dénes, az évtizedek óta köztisztelben álló kiváló gyermekorvos. Ugyanezen elismerés ezüst fokozatára találták méltónak Páhy László építészmérnököt, akit szakmája egyik legjobbjaként tartanak nyilván országszerte, s Varga Istvánné gimnáziumi tanárnőt, valamint Vaju Lászlót, a Menner Bernát Zeneiskola karmesterét.

Díszpolgári címet négyen kaptak. Dr. Béres György, a Kastély Klinika főigazgatója, az Eötvös gimnáziumban érettségizett színésznő, Császár Angéla, valamint Kalmár Ferenc szegedi országgyűlési képviselő, a Kereszténydemoktara Néppárt országos alelnöke és Schadl János, aki az 1892-1944 között élt festőművész fia.

Kiállítják a városhoz kötődő művészek festményeit

Szeptember végéig látható az a kiállítás a Kuny Domokos Múzeumban, amit Kövesdi Mónika művészettörténész rendezett azon alkotók festményeiből, akiknek életében meghatározó szerepet játszott Tata. A kedd délelőtti megnyitón egyebek mellett elhangzott, hogy a tárlatot igazából a XV. századból származó egyik művel is lehetett volna indítani, hiszen akkoriban járt itt Botticelli is, de valójában Eszterházy Miklós birtokba kerülésétől, még inkább a XIX. század elején készített alkotásokkal kezdték. Az érdeklődők, köztük Tata testvérvárosainak képviselői így vehették szemügyre a városban született Juszkó Béla, az 1919-ben a Felvidékről idekerült Hessky Iván képeit is, aki a Velencei Biennálén ugyancsak képviselte Magyarországot. A ma is élő tataiak közül sokan személyesen is ismerték a Munkácsy-díjas Dobroszláv Lajost. Ugyanez nem mondható el Schadl Jánosról, aki Keszthelyről indult, Ferenczy Károly tanítványa volt, de az kétségtelen, hogy ő is hosszabb időt töltött el Tatán, s 1938-tól például az Eszteházy család képtárát is restaurálta. Saját alkotásainak meghatározó részét viszont fia a közelmúltban a városnak adományozta, így azok egy része is látható e különleges tárlaton.

-->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!