2011.04.14. 06:58
Beiratkozás és változások az oktatásban
Országos tendencia, hogy évről évre csökken az új első osztályosok száma, ami több helyütt bizonytalanságot feltételez a mostani beiratkozáskor abban a vonatkozásban, hogy hol hány osztályt lehet indítani. Mindeközben nyilvánosságra került a kormányzat új oktatási koncepciója.
Fenyvesi Veronika, a polgármesteri hivatal oktatási irodájának vezetője a kemma.hu-nak elmondta: a tavalyi évhez képest arányaiban ugyanannyi tatabányai lakhellyel bíró gyermekkel számolnak, de a környező településekről is jelentkezik igény a városi beiskolázásra. Szavai szerint nehéz egyértelmű tendenciát kimutatni, épp az ingázók magas száma miatt. Ugyanakkor a kicsivel távolabbi jövőt illetően valamelyest bizakodóbban nyilatkozott, kiemelve, hogy például a mostani háromévesek viszonylag sokan vannak az egy-két évfolyammal idősebbekhez képest.
Farkas Veronika, a Kodály Zoltán Általános Iskola igazgatója úgy számol, képesek a tavalyi esztendő adatait megismételni, és az új tanévnek is öt osztállyal nekivágni.
– Terveink szerint hármat a székhelyünkön, kettőt a Herman Ottó Általános Iskolai telephelyünkön indítanánk. Bizakodó vagyok, úgy hiszem, idén is népszerű lesz az iskolánk – mondta az igazgató.
Henyecz László, a Dózsa György Általános Iskola igazgatója szűkszavúan annyit közölt, reménykednek benne, hogy sok szülő választja intézményüket.
A nem önkormányzati fenntartású Árpádházi Szent Margit Katolikus Általános Iskola egy osztályt indít.
– Hamar világossá vált, jelentős túljelentkezésre számíthatunk. Eleddig ötvenhárman érkeztek volna, de csak harminckét főt vehettünk fel – számolt be róla Turzáné Papp Erika intézményvezető.
Változó korhatárok a legújabb előterjesztésben
Április hatodikai keltezéssel látták el – azaz a „legfrissebb” elképzeléseket foglalja össze – azt a Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár nevéhez köthető kormányzati előterjesztést, amelynek értelmében a mostani öt helyett a jövőben már három éves kortól kötelező lenne óvodába vinni a gyermeket.Jelenleg lehetőség van arra, hogy a diáklét csak nyolc éves kortól kezdődjék, az új koncepció ezzel szemben a hetedik életév betöltése után kötelező beirat(koz)ást ír elő. A gyermekek iskolaérettségéről szakértői bizottságok döntenének, és három kategóriába sorolnák őket: normál, kiscsoportos előkészítő vagy gyógypedagógiai osztályba. A tankötelezettség a korábbi terveket elvetve nem tizenöt, hanem tizenhat éves korig tartana.
Turzáné Papp Erika egyetért az előterjesztés lényegi elemeivel.
– A tizenhat éves korig tartó tankötelezettség optimálisnak tűnik, és támogatom a korai óvodás évekkel kapcsolatos terveket is, mert az a közösségben gondolkodás feltételeit idejében megteremti – vélekedett az intézményvezető.
Sitku Pál, a dorogi DOKI főigazgatója kevésbé lelkes.
– Visszalépésként értékelem a tervezetet, amit jó néhány ellentmondás feszít. Eddig nyugati minta alapján az integráció felé, eztán az osztályok „bontásával” épp ellenkező irányba mozdulunk el – foglalt állást az intézményvezető.
Jelenleg lehetőség van arra, hogy a diáklét csak nyolc éves kortól kezdődjék, az új koncepció ezzel szemben a hetedik életév betöltése után kötelező beirat(koz)ást ír elő. A gyermekek iskolaérettségéről szakértői bizottságok döntenének, és három kategóriába sorolnák őket: normál, kiscsoportos előkészítő vagy gyógypedagógiai osztályba. A tankötelezettség a korábbi terveket elvetve nem tizenöt, hanem tizenhat éves korig tartana.
Turzáné Papp Erika egyetért az előterjesztés lényegi elemeivel.
– A tizenhat éves korig tartó tankötelezettség optimálisnak tűnik, és támogatom a korai óvodás évekkel kapcsolatos terveket is, mert az a közösségben gondolkodás feltételeit idejében megteremti – vélekedett az intézményvezető.
Sitku Pál, a dorogi DOKI főigazgatója kevésbé lelkes.
– Visszalépésként értékelem a tervezetet, amit jó néhány ellentmondás feszít. Eddig nyugati minta alapján az integráció felé, eztán az osztályok „bontásával” épp ellenkező irányba mozdulunk el – foglalt állást az intézményvezető. -->
