Kiszámoltuk! Ezekkel a jegyekkel már meglesz a felvételi!

Jelentősen emelkednének a felvételi ponthatárok, az oktatási tárca már dolgozik az ezt tartalmazó rendeletmódosításon.  Az új szabály 2012-től az eddigi 160-ról (és a jövő évtől érvényes 200-ról) 240 pontra emelné a felvételi minimumhatárt, és növelné az emelt szintű vizsgák presztízsét. Így azokért a jelenlegi 40 helyett 50 pluszpont járna.

A pontszámító kalkulátor segítségével kiszámoltuk, hogy milyen jegyekkel lehet megugrani a 160, a 200 és a 240 pontos határt. Egyetem Elek, kitalált felvételizőnk átlagos családi háttérrel, nyelvvizsga, kiemelkedő tanulmányi vagy sporteredmények nélkül vágott neki a Zsigmond Király Főiskola szabad bölcsészet szakának, költségtérítéses alapképzésre jelentkezve.

Táblázatunkban az érdemjegyek az alábbi sorrendben szerepelnek (Utolsó előtti tanév végi/utolsó tanév év végi/érettségi eredmény. A magyar nyelv és irodalom esetében külön sorban tüntettük fel az érettségit, hiszen a két tantárgyból egy jegyet adnak csak. Az érettségi eredményeknél az adott jegyhez tartozó legmagasabb százalékot adtuk, vagyis ketteshez 39, hármashoz 59, négyeshez 79, ötöshöz 100 százalékot).

Esélylatolgatás pontról pontra

Magyar irodalom

3/3

3/3

4/4

Magyar nyelv

3/2

3/3

3/4

Magyar érettségi

2

3

3

Történelem

2/2/2

3/3/3

3/3/3

Matematika

2/2/2

3/3/2

3/3/3

Angol

2/2/2

3/3/2

3/3/3

Német

2/2/2

2/3/2

3/3/3

Felvételi pont

160

201

240

ÁTLAG

2,17

2,76

3,29

A ponthatár tervezett emelésével kapcsolatban Tatai-Tóth András szocialista oktatási szakpolitikus elmondta, a cél az, hogy a diákok jobban felkészüljenek felsőfokú tanulmányaikra.

– Az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele is ezt garantálta volna. A parlamentben nem alakult ki konszenzus ezzel kapcsolatban és az Országos Köznevelési Tanács, valamint az Országos Érettségi Bizottság sem támogatta ezt, így végül kormányzati szinten is elvették a javaslatot. Inkább az ösztönző rendszerben bízik a kormány, vagyis abban, hogy az emelt szintű érettségiért több pontot adnának, valamint azt a bizonyos lécet is magasabbra emelnék – részletezte Tatai-Tóth András.
A szocialista országgyűlési képviselő szerint a középiskolák színvonalát is emelte volna a magasabb szintű érettségi kötelezővé tétele. Felvetődhet, hogy ha emelik a ponthatárt az egyetemeken, főiskolákon, akkor kevesebben jutnak be, de a szakpolitikus nem tart ettől.

– Ez csak azt jelenti, hogy a diákok komolyabban veszik a tanulást. Kevesebb gyerek is tud nem tanulni. Csupán a követelmények lesznek egy kicsit magasabbak. Azt tanácsolom a fiataloknak, hogy tanuljanak, s így különb emberek lesznek – tette hozzá Tatai-Tóth András.

Kovács Miklós, az Árpád Gimnázium igazgatója egyetért azzal, hogy felemeljék a felsőoktatási intézményekben a felvételi minimum ponthatárt.
– Ha tehetném, még szigorúbb felvételi követelményeket szabnék annak érdekében, hogy a diákok hatékonyabban tanuljanak már a középiskolában– emelte ki a direktor.

– Jelenleg a főiskolákon, egyetemeken elég nagy arányú kiszóródás jellemző, mutatja, hogy a középsikolások egy része nincsenek felkészülve teljesen mértékben a magasabb szintű tanulmányokra, így az ő számukra egy szakképző iskola lenne ideális. Aki csak százhatvan pontot gyűjt össze, az azt jelzi, hogy épphogy megfelelt az érettségi elvárásainak. Téves nézet dívik abban a tekintetben, hogy a diploma teszi az embert. Manapság nem az a fontos, hogy valaki felvételt nyerjen az intézménybe, hanem hogy el is tudja végezni azt a képzési formát, amit választott – tette hozzá Kovács Miklós, majd így folytatta:

– A mostani felvételi rendszer nem igazán arra ösztönzi a tanulókat, hogy tegyenek emelt szintű érettségit abból a tárgyból, amire szükségük van. Nem győzöm hangsúlyozni a tájékoztatókon, attól függetlenül, hogy középszinten vizsgáznak a gyerekek, ne jelentse azt, hogy kevesebbet tanulnak. Úgy érzem, van mit módosítani a felvételi rendszeren.
Azt is pártolom, hogy szabják meg a felsőoktatásban, hogy meddig kell elvégezni az adott szakot. Egy három évig tartó kurzust, ne hét vagy nyolc esztendő alatt fejezzenek be.

A tatai  Jávorka Sándor  mezőgazdasági szakközépiskola biológiatanára, Királyné Pusztai Ágota úgy vélekedik, hogy a szándék érthető, el is fogadható, de gyors bevezetését nem tartja szerencsésnek. Bár az is igaz – tette hozzá –, hogy el kell kezdeni valamikor, csak jobb lenne az óvatosság, mint a nagy sietség. Személyes tapasztalata egyébként az, hogy tanítványai közül kevesen érettségiznek emelt szinten biológiából, a továbbtanulni kívánók inkább más szakmai tárgyakat választanak, s döntő többségük azt is csak középszinten.

Ádám Árpád, az Eötvös József Gimnázium igazgató-helyettese üdvözli az elképzelést, mert a felsőoktatás „felhígulását” ezzel a módszerrel valószínűleg meg lehet akadályozni. Már csak azért is, mert sok pedagógusnak volt korábban olyan tanítványa, aki elégséges érdemjegyekkel is össze tudott hozni 160 pontot, ezért a 200-as minimumot reálisabbnak érzi.

Megtudtuk tőle, hogy ez egyébként csak a klasszikus főiskolákra és egyetemekre vonatkozik, az OKJ-és képzésekre nem, azokra kevesebb pont is elég lesz. Elmondta még, hogy például az orvosi egyetemre gyakorlatilag eddig sem lehetett bekerülni középfokú érettségivel, csak emelt szintűvel, amit a jövőben hivatalossá is tesznek.

Némethné Gál Andrea, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának oktatási rektorhelyettese elmondta, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint a hallgatók 8-10 százaléka került be 160 és 200 pont közötti pontszámmal a főiskolára, közülük legtöbben a levelező tagozatra.

– Így a pontszám emelése az egyik oldalon csökkentheti az alapképzésre felvehető hallgatók számát, azonban a MÜTF indít felsőfokú szakképzéseket is, ahová továbbra is elegendő lesz a 140 pont a bejutáshoz. Vagyis, akik nem kerülnek be az alapképzésbe, azok ha megjelölik a szakképzéseinket, két év alatt szakmát szerezhetnek, utána pedig ha alapszakon továbbtanulnak, beszámítjuk a tanult tárgyaik jelentős részét – magyarázta a rektorhelyettes.

Némethné Gál Andrea azt is elmondta, hogy a kedvezőtlen demográfiai változások következtében nem növelhető tovább a felsőoktatás hallgatóinak összlétszáma, így a jövőben a mennyiségi növekedés helyett sokkal inkább a képzés minőségének javítására kell helyezni a hangsúlyt, amelybe jól illeszkedik a felvételi pontok emelése.

– Ez azt is jelentheti, hogy a szigorúbb bemeneti követelmények miatt nagyobb lesz azoknak a hallgatóknak az aránya, akik ténylegesen megszerzik a diplomájukat, ugyanis jelenleg a felvettek közül sokan 1-2 év után kiesnek a rendszerből. A magasabb pontszám azok számát is csökkentheti, akik a 6 féléves képzést 10-12 félév alatt végzik el. Mindezek hozzájárulnak a minőségi felsőoktatás létrejöttéhez – mondta a rektorhelyettes