Milyen volt a kampány? Csendes és eseménytelen!

Először is az EP-választás tényleges tétje alacsony, nem a kormányzati hatalom megszerzése a tét, csupán az, melyik párt hány képviselőt küld az Európai Parlamentbe.

Másodszor a kampány viszonylag csendes és eseménytelen volt, nem került sor nagyszabású kezdeményezésekre, akciókra a pártok részéről. Harmadszor a választás annyiban lefutott volt, hogy kétség nem fért a Fidesz egyértelmű győzelméhez, így kiélezett harc sem növelte a választási kedvet.

Az EP-választás ugyan több mint egy közvélemény-kutatás, hiszen valódi választási szituációban mérettek meg a pártok, ám az alacsony részvétel, illetve a szocialista szavazók távolmaradása miatt eredménye vélhetően kevésbé tükrözi a valós erőviszonyokat. Az összes európai tendencia érvényesült a szavazáson: alacsonyabb lett a részvétel, mint a 2004-es első EP-választáson, elsöprő ellenzéki sikert hozott a voksolás, tehát a belpolitikai preferenciák érvényesültek, és szélsőséges párt is képviselethez jutott az EP-ben.

 A választás egyértelmű győztese a Fidesz és a Jobbik, valamint az MDF, vesztese pedig az MSZP és az SZDSZ, kisebb mértékben az LMP. A Fidesz győzelme, a 14 mandátum megszerzése az előzetes felmérések szerint alakult, ennek megfelelően az eddigi irány folytatása, a követett stratégia fenntartása várható az ellenzéki párt részéről, ám a Jobbik komoly kihívást jelent majd számára a jövőben az egységes jobboldal megteremtése miatt.

A Fidesz egyértelműen tarolt a bizonytalanok körében, megtartásuk fontos feladat a következő választások előtt.

A Jobbik a várakozásokhoz képest is jobban szerepelt, aminek következtében a politika állandó szereplőjévé válik, még nagyobb médiafigyelem irányul rá, megszólalási lehetőségei bővülnek.

A teljes elemzés a Világgazdaság oldalán olvasható el