Elfogynak a reáltanárok

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A pedagóguspálya presztízsét megtépázzák az iskola-összevonások, a tanárelbocsátások - fotó: Darnay Katalin
[/caption]„Vészhelyzet van és ez már tíz évvel ezelőtt is látszott” – mondja kérdésünkre Holicsné Csej Gabriella, a XII. kerületi Budai Középiskola fizika szakos tanárnője. - „A fizikatanári találkozókon évről–évre kevesebb a fiatal pályakezdő tanár. Az én időmben” – meséli a tanárnő – „egy matematika–fizika szakos évfolyam 100-120 emberből állt. Ma jó, ha 5-6 diák van egy ilyen évfolyamban. Sajnos a fizikaórák száma a kötelező tananyag mennyiségéhez képest nagyon kevés” – panaszolja Gabriella. Az oktatási törvényben nincsen meghatározva a természettudományos tárgyak óraszáma, hanem az oktatási intézmények helyi tantestületei maguk döntik el, mennyi órát adnak le ezekből a tárgyakból. „Az az általános, hogy minden iskolában több a humán szakos tanár, mint a reál, így ők leszavazzák a természettudományos órák számának a növelését. Minden iskolában helyi alku tárgya, hány fizika óra legyen” – magyarázza a tanárnő.

Gabriella szerint az is probléma, hogy ma már - a matematikán kívül - a természettudományos tárgyból nem kötelező érettségizni. A tanulók ezért nincsenek rákényszerítve arra, hogy felkészüljenek a vizsgára, így nem is veszik annyira azt komolyan. „Jelenleg pedig úgy állunk: nemcsak a fizikatanári, hanem a mérnök szakok is veszélyben vannak” – mondta.

„Nem marad az országban öt-hat éven belül fizikatanár” – hangzott el a vészjelzés Budapesten, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat napokban megrendezett oktatási fórumán. Az szakemberek radikális reformokat sürgetnek. Jól felszerelt fizikai, kémiai laborokra is szükség lenne. Uniós példákhoz hasonlóan a természettudományos tárgyakat oktató tanárok béremelése is elengedhetetlennek látszik a szakemberhiány pótlására. „Számos ok vezet oda, hogy néhány éven belül nem lesznek fizikatanárok Magyarországon. A pedagóguspálya presztízsét megtépázzák az iskola-összevonások, a tanárelbocsátások sok fiatalt elriasztanak a pályától” – mondta Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

Pedig a szakma kiváló anyagi lehetőségekkel kecsegteti a diákokat: a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok szívesen alkalmaznak fizikatanárokat, mert tudományos felkészültségüket kiválóan tudják hasznosítani. Európából is kapkodnak a magyar természettudományos szakemberek után. Aki fizikatanárként kikerül az egyetemről, és elfogadható az angolnyelv-tudása, könnyen kap állást Nyugat-Európában, ahol szintén tanárhiánnyal küzdenek.

Öt év - 77 milliárd uniós pénz a felsőoktatásnak

A magyar felsőoktatás fejlesztését 2013-ig mintegy 77 milliárd forintnyi uniós forrás szolgálja. Ezen belül kiemelt helyet kap a természettudományi szakok fejlesztése, hallgatói létszámuk növelése – adta közre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az eddig odaítélt csaknem 29 milliárdból a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesül. Ennek keretében többek között új épületek épülnek, új oktatási, kutatói és hallgatói terek – laboratóriumok – jönnek létre és modern eszközöket szereznek be.