Hírek

2006.07.25. 19:33

Újra előveszik az el nem fogadott törvényeket

Egymást vádolja kormány és ellenzéke a sikertelen nyári ülésszak miatt. Az elfogadott feles törvények miatt tiltakoznak az érdekvédők.

Tibay G. – Gyükeri M.

Nem egészen két hónap nyári szabadság – ennyi jut idén a képviselőháznak. A parlament hétfőn fejezte be munkáját, újra szeptember 18-án kezdi majd, alig két héttel az önkormányzati választások előtt. Kérdés, futnak-e ősszel újabb kört a kormánypártok, hogy elfogadtassák azokat a kétharmados törvényjavaslatokat, melyeket konszenzus hiányában az elmúlt hetekben nem sikerült keresztülvinniük a parlamentben.

A szocialisták szándékai szerint igen. Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke mindenesetre nem látta kivitelezhetetlennek a kétharmados javaslatok ismételt elővételét, mikor kedden a nyári ülésszakot értékelte. A politikus azt mondta: az őszi önkormányzati választások után újra lehetne tárgyalni az államreformmal kapcsolatos javaslatokat.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője pedig egyenesen azt mondta: „az Országgyűlésnek a nyári rendkívüli ülésszakon elutasított kétharmados törvények tekintetében pótvizsgáznia kell.” A politikus keddi sajtótájékoztatóján közölte: a parlament nyári feladatai közül sikerrel teljesítette a kormányalakítással kapcsolatosakat, de az ellenzéki pártok nem járultak hozzá a költségvetési egyensúlyt helyreállító jogszabályokhoz, valamint a reformtörvények elfogadásához sem. A frakcióvezető kijelentette, pártja nem adja fel: arra kérte a fideszes szavazókat, „beszéljék rá” pártjukat, hogy támogassák a koalíció által újra benyújtani tervezett – szavai szerint az igazságtalanságokat felszámoló – törvényjavaslatokat.

Ezek között várhatóan a mostani ülésszakban elbukott reformtervek – például az önkormányzati, közigazgatási és parlamenti átalakítás – szerepelnek majd. Lendvai hozzátette: a Fidesz módosító javaslatainak többsége pártja szerint arról szólt, hogy a kormány hagyjon el egy-egy takarékossági intézkedést, ám alternatív javaslatokat nem tett az ellenzéki erő a problémák megoldására. A frakcióvezető szerint a Fidesz azokat a kormánypárti javaslatokat is elutasította, melyeket éppen a jobboldal vetett fel, így a tőzsdei árfolyamnyereség-adót vagy a banki különadót, de nemet mondtak a képviselők szondáztatására és összeférhetetlenségére vonatkozó előterjesztésekre is.

Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője cáfolta a kormánypárti vádakat: szerinte pártja igenis nyújtott alternatívát a kormány megszorító csomagjával szemben, ám a koalíciós pártok rendre elutasították azokat. Emlékeztetett arra: a Fidesz 149 módosító javaslatából mindössze hármat támogatott a kormányoldal. Az ellenzéki politikus szerint a kabinet arra használta fel a nyári ülésszakot, hogy „elfogadtassa a kormánytöbbséggel az embereket megsarcoló Gyurcsány-csomagot”. Szijjártó azt mondta: a csomag elviselhetetlen terheket ró majd a magyar emberekre. A Fideszes képviselő szerint a kétharmados törvényekkel kapcsolatosan azért nem sikerült közös nevezőre jutni, mert a kormány nem mutatott kellő tárgyalási készséget a nyári ülésszak alatt.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az elszalasztott lehetőségek időszakának nevezte az elmúlt másfél hónapot. „A kormány intézkedési csomagja nem más, mint egy átmeneti fogyókúra, átgondolatlan, és koncepciótlan” – mondta. Herényi feltette a kérdést: vajon „morális hiba”, vagy „intellektuális hiányosság”, hogy a kormány a választások előtti adócsökkentés után adómegszorításokat vezet be?

Időközben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) keddi ülésén a tandíj bevezetése elleni tüntetés előkészítésével kapcsolatosan tárgyalt – a hallgatói érdekképviselet szeptember végére tervezi a megmozdulást. A koalíciós pártok szavazataival hétfőn elfogadta a Ház a felsőoktatási törvény módosítását, mely szerint lehetővé válik, hogy az intézmények „fejlesztési részhozzájárulásként” tandíjat szedjenek hallgatóiktól – átlagosan évi 105 ezer forintot.

„Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hadat üzent a fiataloknak” – mondta kedden Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő. Ágh szerint a tandíj „hazugságon alapul”, mivel a választási kampányban a kormánypártok nem ezt ígérték.

Nem kell szondát fújni a képviselőknek

Nem kapta meg az elfogadásához szükséges kétharmados többséget az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Az előterjesztésről 193 képviselő szavazott igennel, 154-en nemmel, ketten tartózkodtak. Az előterjesztés a jelenlegi 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát. A Fidesz javaslata a 200 fős Országgyűlés volt – az ellenzéki párt többek között ezért mondott nemet.

Ugyancsak kétharmados volt a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés. A képviselők közül 180-an igennel, 150-en nemmel szavaztak, két képviselő tartózkodott, így ez a javaslat is elbukott. A törvénymódosítás fő elemei a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, a kistérségek, valamint a körjegyzőségek fejlesztése és a fővárosi önkormányzati rendszert érintő változtatások voltak.

Elutasította a Ház a mentelmi jogra, valamint az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti (EP) képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó, ugyancsak kétharmados támogatást igénylő jogszabályok módosítását is. Az országgyűlési képviselők és az EP-képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvénymódosítás szerint a képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytathattak volna. A mentelmi jogra vonatkozó törvény módosítása csökkentette volna a kedvezményezettek körét, illetve bizonyos esetekben lehetővé tette volna a mentelmi jog jogosultjainak alkoholszondáztatását.

Ugyancsak kétharmados volt a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztés. A képviselők közül 180-an igennel, 150-en nemmel szavaztak, két képviselő tartózkodott, így ez a javaslat is elbukott. A törvénymódosítás fő elemei a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, a kistérségek, valamint a körjegyzőségek fejlesztése és a fővárosi önkormányzati rendszert érintő változtatások voltak.

Elutasította a Ház a mentelmi jogra, valamint az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti (EP) képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó, ugyancsak kétharmados támogatást igénylő jogszabályok módosítását is. Az országgyűlési képviselők és az EP-képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvénymódosítás szerint a képviselők az állami szférában gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytathattak volna. A mentelmi jogra vonatkozó törvény módosítása csökkentette volna a kedvezményezettek körét, illetve bizonyos esetekben lehetővé tette volna a mentelmi jog jogosultjainak alkoholszondáztatását. -->

Ezek is érdekelhetik