Viszlát!

Tudom jól, itt nem lehet csak egy dolgot vásárolni. De éjjel-nappal nyitva van, jó helyen, és az ajtó előtt támolygók dőlésszögéből ítélve a választék sem lehet rossz. Biztos ők is egyesével veszik a felest. Most is igyekeztem kiválasztani a legfontosabb tételt az agyamba írt listáról. Én fél kiló kenyeret kértem, ő 89 forintot kért tőlem. Kétszázast adtam, 21 forintot kaptam vissza. Meg már nem lepődtem, mégis eltelt néhány másodperc a kérdésig: hogy is van ez? „Azt hittem, két fél- kilós kenyeret kér” – szólt a válasz. A logikai bukfenceken már túlestem azóta, ám az nem hagy nyugodni: vajon mennyi lett volna egy kiló abból a kenyérből? (gym)