2005.02.25. 00:00
Először a ruhán spórolunk
A reálkeresetek csökkenése miatt kevesebbet költünk ruhára, nem járunk annyit színházba és moziba, kevesebb könyvet veszünk. A családok zöme így próbálja fönntartani megszokott életszínvonalának látszatát a szűkösebb időkben.
Milyen kényszerintézkedéseket tesznek a magyar családok akkor, ha kevesebbet ér a jövedelmük?
E kérdés vizsgálatát azért tartottuk indokoltnak, mivel a KSH minap közzétett adatai szerint egy százalékkal csökkent a reálkereset 2004-ben. Erre évek óta nem volt példa.
A kutatók álláspontja szerint a cél érdekében a magyar családok gyorsan változtatnak fogyasztási magatartásukon. Ha jobban megy, akkor először az általuk rendszeresen fogyasztott élelmiszerekből valamennyivel többet vásárolnak, később pedig minőségibb, drágább étkezésre állnak át. Egyszerű példával élve, a zsíros vagy margarinos kenyeret egy idő után fölváltja a felvágottas, téliszalámis csemege.
Ugyanez a folyamat fordítva is igaz. Tehát ha csökken a család jövedelme, akkor az étrend is egyszerűsödhet.
A fogyasztási szerkezet átalakítása azonban Magyarországon nem elsősorban az étkezés terén jelentkezik. Itt ugyanis olyan szinten áll a magyar átlag, amelyből érezhető megtakarításra már nem lehet szert tenni. Az áremelkedések hatását elsősorban a ruházkodás terén próbálják ellensúlyozni. Nem vesznek újat, inkább hordják a tavalyit.
S ez igaz a fehérneműre éppúgy, mint az ingre, a cipőre vagy a kabátra. Ha mégis vesz, akkor nem a korábban hordott márkásabb terméket, hanem az olcsóbbat választja. Például a kínait. Kevesebbet mennek színházba, moziba, kevesebb könyvet vesznek. Szintén markáns kiadásvisszafogó terület az életkörülményeken való takarékoskodás. Elhalasztják a lakás festését, tatarozását, egyáltalán nem vagy olcsóbb helyre mennek nyaralni, kevesebbet kirándulnak és telefonálnak.
Tízszeresére nőtt a lakossági kölcsönök összege
Sajnálatos, hogy a hitelbe történő lakásvásárlás miatt az elmúlt években a 3,8 millió háztartás harminc százaléka, mintegy egymillió család eladósosdott, mondja Hoffmann Istvánné, a Corvinus Egyetem professzora. Ez a nehéz lélektani helyzetet előidéző állapot éppen a legsebezhetőbbeket, a havi nettó 150–200 ezer forintos jövedelemmel rendelkező bérből és fizetésből élő családokat érinti leginkább.Az eladósodottság 2001-ben 4300 milliárd forint volt a lakossági megtakarítások összege, s 430 milliárd a felvett hiteleké.
A tendencia 2004-re megfordult. Sokkal több lett a hitel.
A lakossági megtakarítás összege 450 milliárd, a hiteleké pedig 4300 milliárd forint.
