Hírek

2005.02.25. 00:00

Először a ruhán spórolunk

A reálkeresetek csökkenése miatt kevesebbet költünk ruhára, nem járunk annyit színházba és moziba, kevesebb könyvet veszünk. A családok zöme így próbálja fönntartani megszokott életszínvonalának látszatát a szűkösebb időkben.

Horváth K. József

Milyen kényszerintézkedéseket tesznek a magyar családok akkor, ha kevesebbet ér a jövedelmük?
E kérdés vizsgálatát azért tartottuk indokoltnak, mivel a KSH minap közzétett adatai szerint egy százalékkal csökkent a reálkereset 2004-ben. Erre évek óta nem volt példa.

A kutatók álláspontja szerint a cél érdekében a magyar családok gyorsan változtatnak fogyasztási magatartásukon. Ha jobban megy, akkor először az általuk rendszeresen fogyasztott élelmiszerekből valamennyivel többet vásárolnak, később pedig minőségibb, drágább étkezésre állnak át. Egyszerű példával élve, a zsíros vagy margarinos kenyeret egy idő után fölváltja a felvágottas, téliszalámis csemege.

Ugyanez a folyamat fordítva is igaz. Tehát ha csökken a család jövedelme, akkor az étrend is egyszerűsödhet.

A fogyasztási szerkezet átalakítása azonban Magyarországon nem elsősorban az étkezés terén jelentkezik. Itt ugyanis olyan szinten áll a magyar átlag, amelyből érezhető megtakarításra már nem lehet szert tenni. Az áremelkedések hatását elsősorban a ruházkodás terén próbálják ellensúlyozni. Nem vesznek újat, inkább hordják a tavalyit.

S ez igaz a fehérneműre éppúgy, mint az ingre, a cipőre vagy a kabátra. Ha mégis vesz, akkor nem a korábban hordott márkásabb terméket, hanem az olcsóbbat választja. Például a kínait. Kevesebbet mennek színházba, moziba, kevesebb könyvet vesznek. Szintén markáns kiadásvisszafogó terület az életkörülményeken való takarékoskodás. Elhalasztják a lakás festését, tatarozását, egyáltalán nem vagy olcsóbb helyre mennek nyaralni, kevesebbet kirándulnak és telefonálnak.

Tízszeresére nőtt a lakossági kölcsönök összege

Sajnálatos, hogy a hitelbe történő lakásvásárlás miatt az elmúlt években a 3,8 millió háztartás harminc százaléka, mintegy egymillió család eladósosdott, mondja Hoffmann Istvánné, a Corvinus Egyetem professzora. Ez a nehéz lélektani helyzetet előidéző állapot éppen a legsebezhetőbbeket, a havi nettó 150–200 ezer forintos jövedelemmel rendelkező bérből és fizetésből élő családokat érinti leginkább.

Az eladósodottság 2001-ben 4300 milliárd forint volt a lakossági megtakarítások összege, s 430 milliárd a felvett hiteleké.

A tendencia 2004-re megfordult. Sokkal több lett a hitel.

A lakossági megtakarítás összege 450 milliárd, a hiteleké pedig 4300 milliárd forint.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!